Aranyos galambgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyos galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Faj: R. aurea
Tudományos név
Russula aurea
Pers. (1796)
Szinonimák
  • Russula aurata
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyos galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos galambgomba témájú médiaállományokat és Aranyos galambgomba témájú kategóriát.

Az aranyos galambgomba (Russula aurea) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, lombos és fenyőerdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az aranyos galambgomba kalapjának átmérője 4–8 cm. Fiatalon félgömb alakú, később ellaposodik, középen bemélyed. Színe élénkvörös, narancsvörös vagy aranysárga, rajta kisebb-nagyobb sárga foltok lehetnek. Felülete kezdetben kissé ragadós, fénylő; idősebben bemattul. Széle sima, idősebb korban kissé bordázott lehet. Húsa fehér, fiatalon eléggé kemény; a kalap bőre alatt a légyölő galócához (Amanita muscaria) hasonlóan élénksárga.

Morzsalékony, sűrűn álló lemezei fiatalon fehéresek, ami később halványsárgára változik. Az idősebb gomba lemezeinek éle feltűnően aranysárga. Spórapora okkersárga. Spórái elliptikusak, méretük 7-10 x 6-8 µm, felületük hálózatosan tüskés.

Hengeres tönkje fehér, ami néha sárgás árnyalatú. Magassága maximum 10 cm, vastagsága 2,5 cm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a hánytató galambgomba (Russula emetica), amelynek lemezei fehérek, íze pedig égetően csípős.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Az aranyos galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

sárga
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy benyomott

szabadon állók

csupasz

Lomb- és fenyőerdőkben található meg, főleg tölggyel (de lucfenyővel is) él gyökérkapcsolt (mikorrhizás) viszonyban. Júniustól októberig terem. Magyarországon ritka.

Jóízű, ehető gomba, de eléggé ritka.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]