Nyári vargánya

	A nyári vargánya; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ízletes

Nyári vargánya
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Boletales;
Család:	Boletaceae;
Nemzetség:	Boletus;
Tudományos név
	Boletus reticulatus; Schaeff. (1763)
Szinonimák
	Boletus aestivalis
Hivatkozások
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári vargánya témájú médiaállományokat és Nyári vargánya témájú kategóriát.

A nyári vargánya (Boletus reticulatus) a tinórufélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A nyári vargánya kalapja 5-20 (24) cm széles; fiatalon félgömb alakú, később széles domborúan, idősen majdnem laposan kiterül. Széle fiatalon behajló. Felszíne száraz, bársonyos, ráncolt, idősen lehet sima, fénylő vagy berepedezett. Színe világos mogyoróbarna, sötétbarna vagy okkerbarnáig terjed; vöröses árnyalat nélkül.

Húsa vastag, eleinte kemény, később megpuhul. Színe fehér, sérülésre nem változik. Szaga és íze kellemes, gombaszerű, nem jellegzetes.

A tönk előtt felkanyarodó termőrétege csöves. A pórusok szűkek. Színük fiatalon fehéres, szürkés; később sárgás, idősen olívzöld; nyomásra, sérülésre nem változik.

Tönkje 6-15 cm magas és 4-5 cm vastag, Alakja robusztus, hasas, esetleg hengeres; belül tömör. Színe egészen világos mogyoróbarna vagy világosbarna. Felszínét teljesen (vagy ritkábban csak a csúcsán) fehéres vagy barnás aprószemű hálóminta fedi.

Spórapora olívbarna. Spórája orsó alakú, sima, mérete 10-15 x 3-4,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az ehető ízletes vargányával, a bronzos vargányával, a vörösbarna vargányával, esetleg az erősen keserű epeízű tinóruval lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos; inkább délen gyakori.

Melegkedvelő lombos vagy vegyes erdőkben él, elsősorban tölgy, de bükk, szelídgesztenye, gyertyán,, mogyoró, hárs alatt is. Nyár elejétől ősz végéig terem.

Ehető, ízletes gomba.