Kétspórás csiperke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Kétspórás csiperke
Agaricus bisporus G4.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperke (Agaricus)
Tudományos név
Agaricus bisporus
(J. E. Lange) Inbach (1946)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kétspórás csiperke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kétspórás csiperke témájú médiaállományokat és Kétspórás csiperke témájú kategóriát.

Az akáccsiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Tox Choice icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Brown spore print icon.png
barna
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

A kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) a csiperkefélék családjába tartozó, kertekben, legelőkön termő, jóízű, ehető gomba. Termesztik is, ez a faj teszi ki a világ gombatermelésének többségét.

Megjelenése[szerkesztés]

A kétspórás csiperke kalapja 4-10) cm ármérőjű. Fiatalon gömb-félgömb alakú, amely fokozatosan domborúvá válik. Akkorára is megnőhet, hogy laposra kiterül. Széle a lemezeken túlnőtt, sokáig begöngyölt marad. A kalap felszíne fiatalon sima, idősebb korában koncentrikusan elhelyezkedő, sugarasan szálas pikkelyek jelenhetnek meg rajta. Színe lehet fehér, világosbarna vagy akár egészen kakaóbarna. A kalap húsa vastag és fehér, elvágva kissé megvörösödik. Íze és szaga kellemes, a csiperkékre jellemző.

Lemezei vékonyak, sűrűn helyezkednek el, nem nőnek le a tönkhöz. Színük fiatalon rózsaszín, később a spórák érésével bíborosan sötétbarna lesz. Spórája sötét csokoládébarna, ovális, 6,5-7 mikrométer hosszú, 4-5 mikrométer széles.

Tönkje vaskos, 4–7 cm magas, 1–2 cm vastag (ritkán elérheti a 4 cm vastagságot). Hengeres vagy töve felé vastagodó. Színe fehér (a gallér fölött átveheti a lemezek színét), felülete sima vagy a gallér alatt kissé pelyhes. Gallérja gyapjas szélű, fehér, felálló. Tönkje vagy tejnedve nincs.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Külsőre nagyon hasonlít hozzá a kerti csiperke (Agaricus campestre), amelynek gallérja lelógó. A sötétebb kalapú változatot a lomberdei csiperkével (A. hemorrhoidarius) és az erdei csiperkével (A. silvaticus) is össze lehet téveszteni, de mindkettő ehető faj. Mikroszkóppal könnyen meg lehet különböztetni a többi csiperkefajtól, mert bazídiumain négy spóra helyett csak kettő nő.

Valamennyi csiperkefajnál gondolni kell a gyilkos galócával való összetéveszthetőségre, különösen a fiatal példányok esetén. A kétspórás csiperkénél a rózsaszín lemezek, a bocskor hiánya és a termőhely (erdő helyett kertek, ligetek) különböztetik meg tőle.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos, elterjedt faj. Mára a termesztésből kivadulva gyakorlatilag kozmopolitává vált, mindenhol előfordul, ahol az éghajlati jellemzők megfelelőek a számára.

Kertekben, parkokban, legelőkön, komposzton nő, különösen az állatok járta, trágyázott területeken. Júniustól októberig terem. Magyarországon gyakori faj.

Termesztése[szerkesztés]

A kétspórás csiperkét nagyüzemben és háztáji körülmények között is termesztik, a boltokban ennek a fajnak nemesített változatát árulják csiperke név alatt.

A FAO adatai szerint a világ éves, 8 millió tonnás gombatermesztésének 75-80%-a csiperke; ennek ötöde az Európai Unióból származik. Az EU legnagyobb csiperketermelője Lengyelország (2014-ben 335 ezer tonna, aminek többségét exportálják). Magyarországon évente kb. 20 ezer tonnát termesztenek. A magyar gombafogyasztás 1,5 kg/fő évente, ami kevesebb mint a legtöbb európai országban (Spanyolországban a 3,5 kg/főt-is eléri).

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]