Aranybélésű tinóru
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Aureoboletus gentilis | ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranybélésű tinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranybélésű tinóru témájú kategóriát. |
| Aranybélésű tinóru mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
Az aranybélésű tinóru (Aureoboletus gentilis) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjéhez, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjához tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Nyár közepétől a fagyokig terem főleg tölgyek alatt, de gyertyán és bükk alatt is találtak már. Európa szerte ritka, kis termetű gomba a vargányák rokonságában.
Megjelenése[szerkesztés]
Kalapja félgömbölyű, szabálytalanul domború, majd lapos lesz. Kalapbőre fiatalon, középtájt kissé nemezes, repedező, nedves időben tapadós, ragadós.
Termőrétege aranysárga, majd sárgásbarna, erősen a tönkhöz nőtt, majd azon kissé lefutó. Pórusai élénk citrom- vagy aranysárgák, idősen olajsárgák, barnásak. Fiatalon kerekdedek, szűkek, vagy kissé szögletesek, később a kalap széle felé sugarasan megnyúltak.
Tönkje lefelé vékonyodó, gyakran görbül, felül aranysárga, lefelé barnásvörös vagy barnás árnyalatú, kissé tapadós.
Húsa fehér, a kalapbőre alatt és a tönk aljában kissé vörösödik. Már fiatalon is puha, később a tönkben szivacsosan üregesedhet is. Előbb kellemes illatú és ízű, majd savanykás.
Felhasználhatósága[szerkesztés]
Ehető gomba. Ritka állománya miatt inkább ne fogyasszuk.
Összetéveszthetősége[szerkesztés]
Nem téveszthető össze más gombákkal.
Források[szerkesztés]
- Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.
- Dr. Rimóczi Imre - Gombaválogató 6.
| ||||||||||
