Aranybélésű tinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Aranybélésű tinóru
Aranybélésű.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Tinórufélék (Boletaceae)
Nemzetség: Aureoboletus
Tudományos név
Aureoboletus gentilis
Szinonimák
  • Boletus cramesinus Secr. (1833)
  • Boletus granulatus var. tenuipes Cooke (1883)
  • Boletus sanguineus subsp. gentilis (Quél.) Quél. (1883)
  • Boletus sanguineus var. gentilis Quél. (1884)
  • Viscipellis gentilis (Quél.) Quél. (1886)
  • Boletus gentilis (Quél.) Sacc. (1888)
  • Ixocomus gentilis (Quél.) Quél. (1888)
  • Boletus tenuipes (Cooke) Massee (1892)
  • Xerocomus gentilis (Quél.) Singer (1942)
  • Pulveroboletus gentilis (Quél.) Singer (1945)
  • Pulveroboletus cramesinus (Secr. ex Watling) M.M.Moser ex Singer (1966)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranybélésű tinóru témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranybélésű tinóru témájú kategóriát.

Aranybélésű tinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Pores icon.png
csöves
Yellow spore print icon.png
sárga
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
No gills icon.svg
nincsenek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Az aranybélésű tinóru (Aureoboletus gentilis) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjéhez, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Nyár közepétől a fagyokig terem főleg tölgyek alatt, de gyertyán és bükk alatt is találtak már. Európa szerte ritka, kis termetű gomba a vargányák rokonságában.

Megjelenése[szerkesztés]

Kalapja félgömbölyű, szabálytalanul domború, majd lapos lesz. Kalapbőre fiatalon, középtájt kissé nemezes, repedező, nedves időben tapadós, ragadós.

Termőrétege aranysárga, majd sárgásbarna, erősen a tönkhöz nőtt, majd azon kissé lefutó. Pórusai élénk citrom- vagy aranysárgák, idősen olajsárgák, barnásak. Fiatalon kerekdedek, szűkek, vagy kissé szögletesek, később a kalap széle felé sugarasan megnyúltak.

Tönkje lefelé vékonyodó, gyakran görbül, felül aranysárga, lefelé barnásvörös vagy barnás árnyalatú, kissé tapadós.

Húsa fehér, a kalapbőre alatt és a tönk aljában kissé vörösödik. Már fiatalon is puha, később a tönkben szivacsosan üregesedhet is. Előbb kellemes illatú és ízű, majd savanykás.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

Ehető gomba. Ritka állománya miatt inkább ne fogyasszuk.

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

Nem téveszthető össze más gombákkal.

Források[szerkesztés]

  • Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.
  • Dr. Rimóczi Imre - Gombaválogató 6.