Erdőszéli csiperke

Erdőszéli csiperke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Csiperkefélék (Agaricaceae) Nemzetség: Agaricus Faj: A. arvensis
Tudományos név
Agaricus arvensis Schaeff.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú médiaállományokat és Erdőszéli csiperke témájú kategóriát.

Erdőszéli csiperke mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető

Életmód Tráma Spórapor szaprotróf lemezes barna

Kalap Lemezek Tönk domború vagy lapos szabadon állók galléros

Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.

Megjelenése

Az erdőszéli csiperke fehér, később sárguló, selymes tapintású kalapja a 20 centiméter átmérőt is elérheti. Fiatal korban félgömb alakú, majd laposan boltozatossá válik. A lemezek színe egész sor változáson megy keresztül: sokáig gyengén szürkések, majd rózsaszínűek, húsvörösek, végül barnásfeketék. Szép kontrasztot alkot ezzel a karcsú, 5-15 centiméter hosszú és 1-3 centiméter vastag fehér tönk, amely közvetlenül a kalap alatt nagy, bőrszerű, esetleg hasadozott gallért visel. Bocskora nincs. Felülete fehér, felül feketedő, sima és selymes. További csalhatatlan ismertetőjegye: fehér húsa kifejezetten ánizsillatú. Vágásra, nyomásra gyengén sárgul. A gyilkos galócával és a nagy döggombával szokták összetéveszteni.

Élőhelye

Az erdőszéli csiperke a napfényt kedveli, réteken és legelőkön, parkokban, kertekben, erdőszéleken és füves helyeken fordul elő. A gyűjtő nyártól őszig rátalálhat.

Felhasználhatósága

Az erdőszéli csiperke kellemes ízű, ehető gomba.

Forrás

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.