Erdőszéli csiperke
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Spórás példányok leszedve
|
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Agaricus arvensis Schaeff. |
||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú médiaállományokat és Erdőszéli csiperke témájú kategóriát. |
| Erdőszéli csiperke mikológiai jellemzői |
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék
Megjelenése[szerkesztés]
Az erdőszéli csiperke fehér, később sárguló, selymes tapintású kalapja a 20 centiméter átmérőt is elérheti. Fiatal korban félgömb alakú, majd laposan boltozatossá válik. A lemezek színe egész sor változáson megy keresztül: sokáig gyengén szürkések, majd rózsaszínűek, húsvörösek, végül barnásfeketék. Szép kontrasztot alkot ezzel a karcsú, 5-15 centiméter hosszú és 1-3 centiméter vastag fehér tönk, amely közvetlenül a kalap alatt nagy, bőrszerű, esetleg hasadozott gallért visel. Bocskora nincs. Felülete fehér, felül feketedő, sima és selymes. További csalhatatlan ismertetőjegye: fehér húsa kifejezetten ánizsillatú. Vágásra, nyomásra gyengén sárgul. A gyilkos galócával és a nagy döggombával szokták összetéveszteni.
Életmódja[szerkesztés]
Az erdőszéli csiperke a napfényt kedveli, réteken és legelőkön, parkokban, kertekben, erdőszéleken és füves helyeken fordul elő. A gyűjtő nyártól őszig rátalálhat.
Felhasználhatósága[szerkesztés]
Az erdőszéli csiperke kellemes ízű, ehető gomba.
Forrás[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
