Erdőszéli csiperke
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Erdőszéli csiperkék Franciaországban
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Agaricus arvensis Schaeff. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú médiaállományokat és Erdőszéli csiperke témájú kategóriát. |
| az erdőszéli csiperke mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az Agaricomycetes osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, erdőkben, erdőszéleken, réteken élő, ehető gombafaj.
Előfordulása és termőhelye[szerkesztés]
Európában, Ázsia egy vidékein (Nyugat-Ázsia, Üzbegisztán, Távol-Kelet) és Észak-Amerikában honos. Ausztráliába és Új-Zélandra behurcolták. Magyarországon gyakori.
Lombos- és fenyőerdőkben él, általában az erdőszéleken. A magyarországi akácosok egyik leggyakoribb gombája. Megtalálható ritkás erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben is. Májustól novemberig terem.
Jó ízű, ehető gomba.
Megjelenése[szerkesztés]
Az erdőszéli csiperke kalapja 8-15 (20) cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Színe fehér, idővel krémsárgásra változik, nyomásra kissé sárgul. Felülete sima vagy finoman pelyhes.
Húsa vastag, kissé merev. Színe fehér, a kalapbőr alatt vagy a tönk tövében kissé sárgás lehet. Idősen szürkülhet. Íze kellemes, kissé diószerű vagy édeskés, nem jellegzetes; szaga erős, ánizs- vagy mandulaszerű.
Sűrű lemezei szabadon állnak. Színük fiatalon piszkosfehér, majd szürkés hússzínűre, idősen csokoládébarnára sötétednek. Az idős gomba lemezei vizesek, nyirkosak.
Tönkje 5-16 cm magas és 1-3 cm vastag. Alakja hengeres, töve kissé bunkósan megvastagodott. Színe fehér, nyomásra sárgul. Felülete selymes. Gallérja jól fejlett, vastag vagy hártyaszerű, alsó oldalán pelyhes vattaszerű, fehér, esetleg szalmaszínű, elálló vagy lelógó. A gallér alsó része fogaskerékszerűen díszített. Bocskora nincs.
Spórapora sötét bíborbarna. Spórája ellipszis alakú, sima, mérete 6-9 x 4-6 µm.
Hasonló fajok[szerkesztés]
A halálosan mérgező gyilkos galócával, a nem ehető karbolszagú csiperkével vagy az ehető mezei csiperkével és gumós csiperkével lehet összetéveszteni.
Képek[szerkesztés]
_(8489484602).jpg)
Források[szerkesztés]
- Erdőszéli csiperke - Agaricus arvensis Miskolci Gombász Egyesület
- Erdőszéli csiperke Gombázó.hu
- Agaricus arvensis Schaeff. - Horse Mushroom First Nature
- Weißer Anis-Champignon 123pilzsuche.de
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
