Erdőszéli csiperke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Erdőszéli csiperke
Erdőszéli csiperkék Franciaországban
Erdőszéli csiperkék Franciaországban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperkék (Agaricus)
L., 1753
Faj: A. arvensis
Tudományos név
Agaricus arvensis
Schaeff.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú médiaállományokat és Erdőszéli csiperke témájú kategóriát.

az erdőszéli csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Purple-brown spore print icon.png
barnásbíbor
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az Agaricomycetes osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, erdőkben, erdőszéleken, réteken élő, ehető gombafaj.

Előfordulása és termőhelye[szerkesztés]

Európában, Ázsia egy vidékein (Nyugat-Ázsia, Üzbegisztán, Távol-Kelet) és Észak-Amerikában honos. Ausztráliába és Új-Zélandra behurcolták. Magyarországon gyakori.

Lombos- és fenyőerdőkben él, általában az erdőszéleken. A magyarországi akácosok egyik leggyakoribb gombája. Megtalálható ritkás erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben is. Májustól novemberig terem.

Jó ízű, ehető gomba.

Megjelenése[szerkesztés]

Az erdőszéli csiperke kalapja 8-15 (20) cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Színe fehér, idővel krémsárgásra változik, nyomásra kissé sárgul. Felülete sima vagy finoman pelyhes.

Húsa vastag, kissé merev. Színe fehér, a kalapbőr alatt vagy a tönk tövében kissé sárgás lehet. Idősen szürkülhet. Íze kellemes, kissé diószerű vagy édeskés, nem jellegzetes; szaga erős, ánizs- vagy mandulaszerű.

Sűrű lemezei szabadon állnak. Színük fiatalon piszkosfehér, majd szürkés hússzínűre, idősen csokoládébarnára sötétednek. Az idős gomba lemezei vizesek, nyirkosak.

Tönkje 5-16 cm magas és 1-3 cm vastag. Alakja hengeres, töve kissé bunkósan megvastagodott. Színe fehér, nyomásra sárgul. Felülete selymes. Gallérja jól fejlett, vastag vagy hártyaszerű, alsó oldalán pelyhes vattaszerű, fehér, esetleg szalmaszínű, elálló vagy lelógó. A gallér alsó része fogaskerékszerűen díszített. Bocskora nincs.

Spórapora sötét bíborbarna. Spórája ellipszis alakú, sima, mérete 6-9 x 4-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A halálosan mérgező gyilkos galócával, a nem ehető karbolszagú csiperkével vagy az ehető mezei csiperkével és gumós csiperkével lehet összetéveszteni.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]