Erdőszéli csiperke
| Erdőszéli csiperke | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Erdőszéli csiperkék Franciaországban
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Agaricus arvensis Schaeff. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú médiaállományokat és Erdőszéli csiperke témájú kategóriát.
|
| az erdőszéli csiperke mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az Agaricomycetes osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, erdőkben, erdőszéleken, réteken élő, ehető gombafaj.
Előfordulása és termőhelye
[szerkesztés]Európában, Ázsia egy vidékein (Nyugat-Ázsia, Üzbegisztán, Távol-Kelet) és Észak-Amerikában honos. Ausztráliába és Új-Zélandra behurcolták. Magyarországon gyakori.
Lombos- és fenyőerdőkben él, általában az erdőszéleken. A magyarországi akácosok egyik leggyakoribb gombája. Megtalálható ritkás erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben is. Májustól novemberig terem.
Jó ízű, ehető gomba.
Megjelenése
[szerkesztés]Az erdőszéli csiperke kalapja 8-15 (20) cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül de púpos marad. Színe fehér, idővel krémsárgásra változik, nyomásra kissé sárgul. Felülete sima vagy finoman pelyhes.
Húsa vastag, kissé merev. Színe fehér, a kalapbőr alatt vagy a tönk tövében kissé sárgás lehet. Idősen szürkülhet. Íze kellemes, kissé diószerű vagy édeskés, nem jellegzetes; szaga erős, ánizs- vagy mandulaszerű.
Sűrű lemezei szabadon állnak. Színük fiatalon piszkosfehér, majd szürkés hússzínűre, idősen csokoládébarnára sötétednek. Az idős gomba lemezei vizesek, nyirkosak.
Tönkje 5–16 cm magas és 1–3 cm vastag. Alakja hengeres, töve kissé bunkósan megvastagodott. Színe fehér, nyomásra sárgul. Felülete selymes. Gallérja jól fejlett, vastag vagy hártyaszerű, alsó oldalán pelyhes vattaszerű, fehér, esetleg szalmaszínű, elálló vagy lelógó. A gallér alsó része fogaskerékszerűen díszített. Bocskora nincs.
Spórapora sötét bíborbarna. Spórája ellipszis alakú, sima, mérete 6-9 x 4-6 µm.
Hasonló fajok
[szerkesztés]A halálosan mérgező gyilkos galócával, a nem ehető karbolszagú csiperkével vagy az ehető mezei csiperkével és gumós csiperkével lehet összetéveszteni.
Képek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Erdőszéli csiperke - Agaricus arvensis Miskolci Gombász Egyesület
- Erdőszéli csiperke Gombázó.hu
- Agaricus arvensis Schaeff. - Horse Mushroom First Nature
- Weißer Anis-Champignon 123pilzsuche.de
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6