Tehéntinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Tehéntinóru
Suillus bovinus Fenyőerdőben, (Galícia)
Suillus bovinus
Fenyőerdőben, (Galícia)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Suillaceae
Nemzetség: Suillus
Faj: S. bovinus
Tudományos név
Suillus bovinus
(L.) Roussel (1806)
Szinonimák
  • Boletus bovinus L. (1753)
  • Agaricus bovinus (L.) Lam. (1783)
  • Ixocomus bovinus (L.) Quél. (1888)
  • Mariaella bovina (L.) Sutara (1987)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tehéntinóru témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tehéntinóru témájú médiaállományokat és Tehéntinóru témájú kategóriát.

Tehéntinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Pores icon.png
csöves
Olive spore print icon.png
olajzöld
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Depressed cap icon.svg
vagy benyomott
No gills icon.svg
nincsenek
Bare stipe icon.svg
csupasz

A tehéntinóru, vagy régi nevén tehén fenyőtinóru (Suillus bovinus vagy Boletus bovinus), Magyarországon is megélő, de ritka gombafaj. A tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjén belül inkább a Suillaceae családba sorolják,[1][2][3] és nem a tinórufélék (Boletaceae) közé.[4][5]

Előfordulása[szerkesztés]

Európában általában mindenfelé elterjedt, a síkságoktól az Alpokig megtalálható. A tápanyagban szegény, homokos, erősen savanyú talajú kéttűs fenyőerdőket kedveli, de előfordulhat lucosban is. Augusztustól októberig nő. Magyarországon nem gyakori.

Megjelenése[szerkesztés]

Suillus bovinus

A kalap 3–10 cm széles lehet. Fiatalon domború, párna formájú, kissé begöngyölt peremmel, később jobban kiterül, szabálytalanul ellaposodik és benyomottá válik. Halvány sárgás-barnás, bőrszínű vagy vörösesbarna. A bőre nedvesen erősen tapadós, de gyorsan szárazzá válik. Felülete csupasz, sima vagy finoman ráncos, egyenetlen a rászáradt nyálkától.

A csövek halvány szürkéssárgák, majd olívsárgák vagy barnák lesznek, a tönkre szélesen ránőttek vagy lefutók. A kalap húsáról nehezen lehet lefejteni.

Pórusainak színe azonos a csövekével vagy kicsit piszkosabbak, tágak és szabálytalanok, többnyire fogszerűen kihúzottak.

Tönkje 3–6 cm hosszú és 0,5-1,5 cm vastag, többnyire húsos, fiatalon kissé hasas, néha görbült. Felületének színe a kalapéhoz hasonló, de gyakran halványabb. A csúcsán majdnem mindig sárga árnyalatú, lefelé kissé barnás, hosszában benőtten szálas.

A húsa halványsárga vagy barnás, beszáradáskor rózsaszín-hús-vörös színű lesz. Kellemesen gyümölcsös szagú, savanykás ízű.

Spóraszíne halvány olívbarna.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

Ehető gomba, de idősebb korában fássá válik.

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

A tapasztalatlan gyűjtő a tarka tinóruval tévesztheti össze, aminek durva, nemezes pikkelyek borítják a kalapját, és pórusai nagyon szűkek.

Megjegyzés[szerkesztés]

Ugyanazon az élőhelyen a rózsapiros nyálkagomba is megtalálható. A két faj, hasonló talajviszonyokat és fafajokat igényel.

A bovinus szó jelentése: tehénhez hasonló színű.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.