Tehéntinóru
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Suillus bovinus
Fenyőerdőben, (Galícia) | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Suillus bovinus (L.) Roussel (1806) | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tehéntinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tehéntinóru témájú médiaállományokat és Tehéntinóru témájú kategóriát. |
| Tehéntinóru mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A tehéntinóru, vagy régi nevén tehén fenyőtinóru (Suillus bovinus vagy Boletus bovinus), Magyarországon is megélő, de ritka gombafaj. A tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjén belül inkább a Suillaceae családba sorolják,[1][2][3] és nem a tinórufélék (Boletaceae) közé.[4][5]
Előfordulása[szerkesztés]
Európában általában mindenfelé elterjedt, a síkságoktól az Alpokig megtalálható. A tápanyagban szegény, homokos, erősen savanyú talajú kéttűs fenyőerdőket kedveli, de előfordulhat lucosban is. Augusztustól októberig nő. Magyarországon nem gyakori.
Megjelenése[szerkesztés]
A kalap 3–10 cm széles lehet. Fiatalon domború, párna formájú, kissé begöngyölt peremmel, később jobban kiterül, szabálytalanul ellaposodik és benyomottá válik. Halvány sárgás-barnás, bőrszínű vagy vörösesbarna. A bőre nedvesen erősen tapadós, de gyorsan szárazzá válik. Felülete csupasz, sima vagy finoman ráncos, egyenetlen a rászáradt nyálkától.
A csövek halvány szürkéssárgák, majd olívsárgák vagy barnák lesznek, a tönkre szélesen ránőttek vagy lefutók. A kalap húsáról nehezen lehet lefejteni.
Pórusainak színe azonos a csövekével vagy kicsit piszkosabbak, tágak és szabálytalanok, többnyire fogszerűen kihúzottak.
Tönkje 3–6 cm hosszú és 0,5-1,5 cm vastag, többnyire húsos, fiatalon kissé hasas, néha görbült. Felületének színe a kalapéhoz hasonló, de gyakran halványabb. A csúcsán majdnem mindig sárga árnyalatú, lefelé kissé barnás, hosszában benőtten szálas.
A húsa halványsárga vagy barnás, beszáradáskor rózsaszín-hús-vörös színű lesz. Kellemesen gyümölcsös szagú, savanykás ízű.
Spóraszíne halvány olívbarna.
Felhasználhatósága[szerkesztés]
Ehető gomba, de idősebb korában fássá válik.
Összetéveszthetősége[szerkesztés]
A tapasztalatlan gyűjtő a tarka tinóruval tévesztheti össze, aminek durva, nemezes pikkelyek borítják a kalapját, és pórusai nagyon szűkek.
Megjegyzés[szerkesztés]
Ugyanazon az élőhelyen a rózsapiros nyálkagomba is megtalálható. A két faj, hasonló talajviszonyokat és fafajokat igényel.
A bovinus szó jelentése: tehénhez hasonló színű.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.indexfungorum.org/Names/NamesRecord.asp?RecordID=356928
- ↑ http://www.mycobank.org/BioloMICS.aspx?TableKey=14682616000000067&Rec=26633&Fields=All
- ↑ http://fungahungarica.hu/node/8481
- ↑ Archivált másolat. [2012. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- ↑ http://www.mycobank.org/Biolomics.aspx?Table=Mycobank&MycoBankNr_=215589
Források[szerkesztés]
- Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.
| ||||||||||
