Barna tinóru

Barna tinóru
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales) Család: Tinórufélék (Boletaceae) Nemzetség: Imleria Faj: I. badia
Tudományos név
Imleria badia (Fr.) Vizzini (2014)
Szinonimák
Xerocomus badius (Fr.) Fr.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barna tinóru témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna tinóru témájú médiaállományokat és Barna tinóru témájú kategóriát.

Barna tinóru mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ízletes

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás csöves olajzöld

Kalap Lemezek Tönk domború vagy lapos nincsenek csupasz

A barna tinóru vagy barna nemezestinóru (Imleria badia, korábban Xerocomus badius) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj.

Megjelenése

A barna tinóru fiatalon félgömb alakú, majd szabálytalanul párnásan domború, idősebb korban kissé kiterülő kalapja 5-10, néha 15 centiméter átmérőjű, gesztenyebarna, később világosabb vörösbarna vagy olajbarna. Felülete fiatalon bársonyosan molyhos szőrű, később kopasz. A csöves termőrész a tönk körül öblösen bemélyed, feltűnően sápadt halványsárga, később sárgászöld, majd piszkos olajzöldbe hajlik. A csőnyílások közepesen tágak, szögletesek. A tönk 5-12 centiméter hosszú és 1-4, néha 5 centiméter vastag. Alakja változó, gyakran hengeres, alján gyengén kihegyesedő, de vastag gumós, hasas is lehet.

Élőhelye

A barna tinóru inkább a fenyveseket kedveli, a lomberdőkben ritkábban fordul elő.

Felhasználhatósága

A barna tinóru jó szagú és -ízű, ehető gomba, szárítható is.

Forrás

• Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 9638185406