Barna tinóru
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A természetes élőhelyén
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Imleria badia (Fr.) Vizzini (2014) | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna tinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna tinóru témájú médiaállományokat és Barna tinóru témájú kategóriát. |
| Barna tinóru mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A barna tinóru vagy barna nemezestinóru (Imleria badia, korábban Xerocomus badius) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék
Megjelenése[szerkesztés]
A barna tinóru fiatalon félgömb alakú, majd szabálytalanul párnásan domború, idősebb korban kissé kiterülő kalapja 5-10, néha 15 centiméter átmérőjű, gesztenyebarna, később világosabb vörösbarna vagy olajbarna. Felülete fiatalon bársonyosan molyhos szőrű, később kopasz. A csöves termőrész a tönk körül öblösen bemélyed, feltűnően sápadt halványsárga, később sárgászöld, majd piszkos olajzöldbe hajlik. A csőnyílások közepesen tágak, szögletesek. A tönk 5-12 centiméter hosszú és 1-4, néha 5 centiméter vastag. Alakja változó, gyakran hengeres, alján gyengén kihegyesedő, de vastag gumós, hasas is lehet.
Életmódja[szerkesztés]
A barna tinóru inkább a fenyveseket kedveli, a lomberdőkben ritkábban fordul elő.
Felhasználhatósága[szerkesztés]
A barna tinóru jó szagú és -ízű, ehető gomba, szárítható is.
Forrás[szerkesztés]
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
| ||||||||||
