Téli szarvasgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Téli szarvasgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Tömlősgombák (Ascomycota)
Osztály: Pezizomycetes
Rend: Csészegombák (Pezizales)
Család: Tuberaceae
Nemzetség: Tuber
Tudományos név
Tuber brumale
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Téli szarvasgomba témájú kategóriát.

Téli szarvasgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Tox Choice icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Ridges icon.png
apotéciuma van
Black spore print icon.png
fekete
Kalap
Lemezek
Tönk
No cap icon.svg
nincs
No gills icon.svg
nincsenek
No stipe icon.svg
nincs

A téli szarvasgomba (Tuber brumale, vagy Tuber brumale Vittadini) az egyike a legjobban elterjedt hazai szarvasgombáknak.

Leírása[szerkesztés]

A téli szarvasgomba (Tuber brumale) ízében és illatanyagában nagyon hasonlít a francia szarvasgombához, amit sokkal jobban ismernek az emberek, azonban termőteste a nyári szarvasgombánál kisebb, felületét is apróbb pikkelyek borítják. Húsának erezete ritkásabb és erőteljesebb illatú is. A Magyarországon fellelhető fekete szarvasgombafajok közül a téli szarvasgomba a legfinomabb.

Többnyire szabályos alakú, 1–5 cm átmérőjű gumó, a perídium hollófekete vagy ritkán szürkésbarna, legtöbbször 2–3 mm keresztmetszetű, lapított, 4-6 szögű szemölcsökkel fedetten, barázdákkal 4-6 részre osztottan. Változó nagyságú és kiemelkedésű rücskökkel. Illata változó; a kellemes, izgalmas illattól a szúrós kellemetlenig. Ez utóbbiak a konyhán gyakorlatilag értéktelenek.

Fontosabb gazdanövényei és növénytársulásai[szerkesztés]

Elsősorban a tölgy fajok, valamint a gyertyán, feketefenyő, hárs és a mogyoró. Főleg a hegy- és dombvidékeken fordul elő, de megtaláljuk vulkanikus kőzeten képződött talajokon is, főleg a nedvesebb és a lemosódás miatt nem savanyú talajú patakvölgyekben, amelyekre a különböző gyertyános-tölgyes erdőtársulások a jellemzőek. Üledékes alapkőzetű hegyvidékeinken a vízhiány miatt ritkábban fordul elő. Esős őszök után kedveli a mediterrán jellegű (napos, mészköves) hegyek nyitottabb erdőszéleit, az olyan helyeket, ahol tölgyek vagy akár feketefenyők fordulnak elő. Szárazabb években viszont patakok, völgyek mentén érdemes kutakodni utána. A Dunántúlon gyakran hársasban, míg az Alföldön található tölgyesekben inkább csak szórványos előfordulása ismert.

Talaj[szerkesztés]

A többi fekete szarvasgombához hasonló talajokat kedveli, de mind elterjedtségében, mind az egyes talajtulajdonságokat tekintve azoknál szélesebb tartományban megtalálja életfeltételeit. A francia szarvasgombához hasonlóan kedveli a mediterrán klímájú, szélsőségesen meszes talajokat, de megtaláljuk a semleges kémhatású, jó vízellátottságú erdei-, vagy hordaléktalajokon is ugyanúgy a karbonátos réti talajon is.

Gyűjtés[szerkesztés]

Sereges megjelenésére általában a komolyabb hidegek beálltáig várni kell, ez a legtöbb évben december elejére, közepére tehető. Időjárástól függően kisebb-nagyobb mennyiség február végéig, március első feléig gyűjthető.

A Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület azon dolgozik, hogy az emberek megismerjék a magyar szarvasgombát.

Források[szerkesztés]

  • Pannon szarvasgomba [1]
  • Truffoir [2]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • A szarvasgomba gyűjtése a YouTubeon [3]