Elefántcsont-csigagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elefántcsont-csigagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus eburneus
(Bull.) Fr.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Elefántcsont-csigagomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Elefántcsont-csigagomba témájú médiaállományokat és Elefántcsont-csigagomba témájú kategóriát.

Az elefántcsont-csigagomba (Hygrophorus eburneus) a csigagombafélék családjába tartozó, Európában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az elefántcsont-csigagomba kalapja 3-10 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, később domborúvá válik, majd közepén kis púppal kiterül. Színe fehér vagy kissé krémszínű. Felülete nedvesen ragadós, nyálkás; szárazon fénylő, sima. Húsa vékony, puha, törékeny; színe fehér, sérülésre nem változik. Kissé lisztes szagú, íze nem jellegzetes.

Ritkán álló, vastag lemezei kissé lefutók, színük fehéres.

Spórapora fehér. Spórája széles ellipszis alakú, sima, mérete 6-8 x 4-5 μm.

Tönkje 5-10 cm magas és 0,5-1,5 cm vastag. Alakja karcsú, lefelé vékonyodik, gyakran görbe. Színe fehéres, csúcsa finoman szemcsés, kissé tapadós felületű vagy száraz.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A mérgező viaszfehér tölcsérgombával és fehér pereszkével vagy az ehető kajsza lisztgombával téveszthető össze.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Lomberdőkben, főleg bükkösökben él. Júniustól novemberig terem.

Ehető, bár nyálkássága miatt sokan nem kedvelik.

Az elefántcsont-csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

lefutók

csupasz

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]