Tüskés galóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Tüskés galóca
Am.echin.jpg
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Amanita
Faj: Amanita echinocephala
Tudományos név
Amanita echinocephala

(Vittad.) Quél.

Szinonimák

Amanita echinocephala (Vittad.) Quél.
Amanita solitaria (Bull.:Fr.) Fr.

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés galóca témájú kategóriát.

Tüskés galóca
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
hatása ismeretlen
Tox Unknown icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Green spore print icon.png
vagy zöld
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

A tüskés galóca (Amanita echinocephala) a kalaposgombák rendjén belül a galócafélék családjába tartozó Amanita nemzetség egyik ritka gombafaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Alpoktól délre mindeütt elterjedt ez a faj. Melegebb vidékeken és az enyhébb klímájú völgyekben terem. Hazánkban július és október között fordul elő lomb- és vegyeserdőkben.

Megjelenése[szerkesztés]

Kalapja 5–15 cm széles, középső részén elsősorban fehéres, felálló, tüskéknek tűnő szemölcsökkel borított. Idővel a gomba halványzöldes árnyalattal keveredő szürkéssárga színűre változik. A fiatal példányok kalapjának pereme csipkézett, szabálytalan szegélyűnek tűnik.

Lemezei alapján jól meghatározható galócaféle, ugyanis lemezei finomak, szorosan állóak és különböző hosszúságúak, amik a galócaféléknél ritka faji bélyegeknek számítanak. Fiatalon halvány türkiz- és tengerkék, később szürkéssárga és sárgás szürkészöld színezetűek.

A tönköt közvetlenül a lemezek alatt egy lebenyes, bordázott, lelógó gallér veszi körül. Az idő egyedek 16 (akár 20) cm magasak is lehetnek. A tönk bázisa vastag, gumószerű, alsó része pedig elvékonyodó. A többi gombához képest viszonylag mélyen, masszívan gyökerezik a talajban. Felületét ugyanolyan szemölcsök díszítik mint a kalapját. Felszíne fehére, kissé sárgás vagy olívzöld.

Húsa hasonlít a lemezek színéhez, kicsit világosabb marad. Kellemetlen ízű és szagú.

Spóraszíne fehér vagy zöldes.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

Étkezési értéke ismeretlen!
Sok gombahatározó mérgező fajként írja le, hogy gyűjtésétől óva intsék az embereket. Ritkasága miatt kímélendő!

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

Jól és viszonylag könnyen elkülöníthető faj.
Fiatalon hasonlít hozzá a halálosan mérgező gyilkos galóca.
Idősebb korában a szikes vagy homokos legelőkön előforduló őzlábgalóca hasonlít rá, de eltérő élőhelyük miatt nem téveszthetőek össze.

Megjegyzés[szerkesztés]

A latin neve a görög echinocephalaus szóból ered, ami sünfejűt jelent.

Források[szerkesztés]

  • Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.