Óriás harmatgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Óriás harmatgomba
2011-05-19 Stropharia rugosoannulata Farl. ex Murrill 183478.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Harmatgombafélék (Strophariaceae)
Nemzetség: Stropharia
Tudományos név
Stropharia rugosoannulata
Farlow ex Murill (1922)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás harmatgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás harmatgomba témájú médiaállományokat és Óriás harmatgomba témájú kategóriát.

Az óriás harmatgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Purple spore print icon.png
bíbor
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Ring stipe icon.svg
galléros

Az óriás harmatgomba (Stropharia rugosoannulata) a harmatgombafélék családjába tartozó, parkokban, korhadó növényi maradványokon termő, ehető gomba. Magyarországon igen ritka. Termesztik.

Megjelenése[szerkesztés]

Az óriás harmatgomba kalapjának átmérője 8–20 cm. Fiatalon félgömb alakú, majd fokozatosan kiterül és ellaposodik. Színe barnás, sárgásbarna vagy vörösbarna, rajta elszórtan fehéres burokmaradványok, pettyek lehetnek. Az idős gomba kihalványodik. Kalapbőre nedvesen enyhén tapadós, szárazon fénylő. Sugarasan szálas mintájú lehet. A kalap szélén ott maradhatnak a burok szakadozott maradványai. Húsa fehér, színe vágás után nem változik; rugalmas, kellemes, enyhén retekszagú és -ízű.

Sűrűn álló, tönkhöz nőtt lemezei fiatalon halvány szürkéslilák, majd fokozatosan sötétednek, míg egészen feketéssé válnak. Spórapora bíbor-szürkésbarna, spórái oválisak.

Tönkje karcsú 15 cm magas, 2,5 cm vastag, felfelé kissé vékonyodó. Színe a kalaphoz hasonló vagy attól világosabb. A tönkön bordázott gallér figyelhető meg, amely az idős gombákon a ráhullott spóráktól lilás árnyalatú lehet.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Csak az Észak-Európában elterjedt, Magyarországon nem honos S. hornemannii-val lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Elsősorban Észak-Amerikában gyakori. Ausztráliába és Új-Zélandra betelepítették. Európában viszonylag ritka, inkább a kontinens középső és északi felén található. Feltételezik, hogy Európába is Amerikából kerülhetett. Magyarországon csak szórványosan lehet találkozni vele; sokszor művelt területen vagy városban.

Korhadó növényi maradványokon nő, megtelepedik a szalmán, állati trágyán vagy a mulcson is. Májustól novemberig terem.

Termesztése[szerkesztés]

Termesztését az 1960-as években az NDK-ban kezdték és világszerte (egy időben Magyarországon is) elterjedt. Termesztése olcsó, de bizonytalan terméseredményei miatt nem kelhet versenyre pl. a kétspórás csiperkével.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]