Piros galambgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Piros galambgomba
Russula rosea.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Faj: R. lepida
Tudományos név
Russula lepida
Fr.
Szinonimák
  • Russula rosacea (Pers.) Gray
  • Russula rosea Pers.
  • Russula rosacea (Pers.) S.F. Gray)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piros galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piros galambgomba témájú médiaállományokat és Piros galambgomba témájú kategóriát.

Piros galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Depressed cap icon.svg
benyomott
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Bare stipe icon.svg
csupasz

A piros galambgomba vagy rózsás galambgomba (Russula lepida) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó faj. Európa erdeinek egyik gyakori ehető gombafajtája.

Megjelenése[szerkesztés]

Piros galambgomba tönkje

Főleg lomberdők talaján terem általában egyesével, de neki megfelelő időjárás esetén tömegesen terem. Kalapja élénkpiros, fakópiros, néhol esetleg fehér foltokkal. Lemezei sűrűn állók, krémszínűek. Tönkje oszlopszerű, tömör, fehér, de gyakran rózsaszín árnyalattal. Jellemző magassága 3 – 10 cm.

Húsa nagyon kemény, pattanva törő, nyersen íze leginkább a ceruzáéra emlékeztet.

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

Könnyen összetéveszthető a hánytató galambgombával (Russula emetica), amely enyhén mérgező, hányást, hasmenést okoz. Ettől azonban megkülönbözteti nagyon kemény húsa, rózsaszínnel futtatott tönkje és jellegzetes ceruza-íze (A hánytató galambgomba nyersen megkóstolva csípős ízű).

Források[szerkesztés]

  • Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, 1982, Bukarest