Száraz csigagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Száraz csigagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus penarius
Fr. (1836)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Száraz csigagomba témájú médiaállományokat és Száraz csigagomba témájú kategóriát.

A száraz csigagomba (Hygrophorus penarius) a csigagombafélék családjába tartozó, Európában honos, lombos erdőkben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A száraz csigagomba kalapja 5–11 cm széles, alakja eleinte domború, majd laposan, némileg bemélyedően kiterül; közepén kissé púpos lehet. Színe fehér, idősen elefántcsontszínű, a közepe okkeres. Felszíne száraz, nedves időben kissé tapadós de hamar megszárad. Széle begöngyölt, később szabálytalanul aláhajló

Húsa kemény, színe fehér. Gombaszagú, esetleg kissé olajosan kellemetlen, íze nem jellegzetes.

Viszonylag ritkás lemezei lefutók, gyakran villásan elágaznak. Színük fehér vagy csontszínű.

Tönkje 5–8 cm magas és 1–2 cm vastag. Alakja hengeres vagy a tövénél orsószerűen keskenyedő. Színe fehéres, felszíne a csúcsánál korpás-szemcsés.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus vagy ovális, sima, mérete 6–8 × 4,5–5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Más csigagombákkal (elefáncsont-csigagomba, nagy csigagomba stb.) lehet összetéveszteni. Hasonlíthat hozzá a galambpereszke, de annak lemezei sűrűbben állnak és nem lefutóak, tönkje alján kékesen foltos.

A száraz csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos. Magyarországon nem gyakori.

Lomberdőben, főleg meszes talajú tölgyesekben, bükkösökben él. Szeptembertől novemberig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]