Ugrás a tartalomhoz

Erdei csiperke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdei csiperke
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperkék (Agaricus)
L., 1753
Faj: A. sylvaticus
Tudományos név
Agaricus sylvaticus
Schaeff., 1833
Szinonimák
  • Agaricus haemorrhoidarius
  • Agaricus fuscofibrillosus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei csiperke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei csiperke témájú médiaállományokat és Erdei csiperke témájú kategóriát.

Az erdei csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

szabadon állók

galléros

Az erdei csiperke (Agaricus sylvaticus) az Agaricomycetes osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása és termőhelye

[szerkesztés]

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Savanyú vagy meszes talajú lomb- és fenyőerdőkben található meg, főleg luc és bükk alatt. Júniustól októberig terem.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az erdei csiperke kalapja általában 4-8 centiméter széles, de néha akár 10 centiméteres is lehet. A kalap alakja fiatalon félgömb alakú, majd kúpos boltozatosan egyre jobban szétterül, ritkán teljesen lapossá válik, és a közepén kissé bemélyed. Színe halványbarnás, felületét sűrűn, körkörösen okker- vagy sötétbarna, szálkás pikkelyek borítják. Kalapbőre lehúzható. Húsa vékony, merev. Fiatalon fehér, sérülésre gyorsan és erősen húsvörösre vagy borvörösre változik; idősen szürkésre, barnásfeketére változik. Szaga és íze nem jellegzetes, szagtalan is lehet. A sűrű, szabadon álló lemezek fiatalon szürkés-rózsaszínek, majd hamar sötétedve csokoládébarnák lesznek. Spórapora csokoládébarna. Spórája tojásdad, felszíne sima, mérete 4,5-6,5 x 3,2-4,2 µm. Tönkje 5-10 centiméter magas és 1-2 centiméter vastag. Rövidebb és megnyúltabb változata is létezik. Színe kezdetben fehéres, de gyorsan megszürkül, vagy barnul, márványosan feketedik. Felülete gyengén pelyhes, pikkelyes, nyomásra vörösesre színeződik. A tönk töve kissé gumósan megvastagodott. Belül üregesedik, csak alul tömör. Gallérja egyszerű, vékony, lelógó, gyakran aránylag mélyen álló, fehérből gyorsan szürkésbarnára sötétedik.

Ehető, jóízű gomba, de húsa eléggé vékony és az idősebb példányok feketére festik az ételt.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Hasonlíthat hozzá a barnapikkelyű csiperke, az óriás csiperke, a szélespikkelyű csiperke, a ligeti csiperke vagy a csoportos csiperke. Fiatal példányai összetéveszthetők a téglavörös susulykával, a piruló őzlábgombával vagy a piruló galócával.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]