Szürke csigagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szürke csigagomba
Schwarzpunktierte Schneckling Hygrophorus pustulatus.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus pustulatus
(Pers.) Fr. 1838
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke csigagomba témájú médiaállományokat és Szürke csigagomba témájú kategóriát.

A szürke csigagomba (Hygrophorus pustulatus) a csigagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A szürke csigagomba kalapja 2–5 cm széles, alakja fiatalon domború, később széles domború vagy némileg harangszerű. Színe világos vagy sötét szürkésbarna, a közepe sötétebb. Felülete nedvesen tapadós, szárazon fényes; apró, sötétebb szemölcsszerű pikkelykékkel díszített. Széle kissé rovátkolt lehet.

Húsa vékony, puha, fehéres színű, sérülésre nem változik. Íze és szaga nem jellegzetes.

Közepesen sűrű, viaszos lemezei kissé lefutók. A féllemezek gyakoriak. Színük fehér.

Tönkje 3–7 cm magas és max. 1,5 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres. A tönk alja egészen fiatalon nyálkával borított, amely később felszárad. Színe fehéres, felszínét (különösen felül) apró pontok borítják,a melyek idősen szürkésbarnára színeződnek.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, sima, inamiloid, mérete 7-10 x 4,5-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szagos csigagomba sötétebb példányaival téveszthető össze, de pontozott tönkje alapján jól felismerhető.

A szürke csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Decurrent gills icon2.svg
lefutók
Bare stipe icon.svg
csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Savanyú talajú fenyvesekben él, elsősorban luc, ritkábban erdeifenyő alatt. Szeptembertől novemberig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]