Szürke csigagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szürke csigagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus pustulatus
(Pers.) Fr. 1838
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke csigagomba témájú médiaállományokat és Szürke csigagomba témájú kategóriát.

A szürke csigagomba (Hygrophorus pustulatus) a csigagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A szürke csigagomba kalapja 2–5 cm széles, alakja fiatalon domború, később széles domború vagy némileg harangszerű. Színe világos vagy sötét szürkésbarna, a közepe sötétebb. Felülete nedvesen tapadós, szárazon fényes; apró, sötétebb szemölcsszerű pikkelykékkel díszített. Széle kissé rovátkolt lehet.

Húsa vékony, puha, fehéres színű, sérülésre nem változik. Íze és szaga nem jellegzetes.

Közepesen sűrű, viaszos lemezei kissé lefutók. A féllemezek gyakoriak. Színük fehér.

Tönkje 3–7 cm magas és max. 1,5 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres. A tönk alja egészen fiatalon nyálkával borított, amely később felszárad. Színe fehéres, felszínét (különösen felül) apró pontok borítják,a melyek idősen szürkésbarnára színeződnek.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, sima, inamiloid, mérete 7-10 x 4,5-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szagos csigagomba sötétebb példányaival téveszthető össze, de pontozott tönkje alapján jól felismerhető.

A szürke csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Savanyú talajú fenyvesekben él, elsősorban luc, ritkábban erdeifenyő alatt. Szeptembertől novemberig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]