Közönséges lucfenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges lucfenyő
Picea abies - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-105.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Lucfenyő (Picea)
Fajcsoport: Picea
Faj: P. abies
Tudományos név
Picea abies
(L.) H. Karst.
Elterjedés
Picea abies.PNG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges lucfenyő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges lucfenyő témájú médiaállományokat és Közönséges lucfenyő témájú kategóriát.

Picea abies

A közönséges lucfenyő (Picea abies) a fenyőfélék (Pinaceae) családjának lucfenyő nemzetségébe tartozó növényfaj.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Hazája Észak- és Közép-Európa; leginkább az Alpok és a Kárpátok 800 és 1800 méter közötti területein alkot zárt erdőségeket. Az eurázsiai tajga három meghatározó fafajának egyike. Nálunk az Alpok nyúlványain őshonosnak tartják.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Elérheti az 50 méter magasságot, törzsének átmérője a 2 métert. Törzse egyenes, koronája többnyire sűrű, kúp alakú. Ágai örvökben, vízszintesen állnak, a végükön a hajtások idővel mindinkább lecsüngenek. A szabadon, nem csoportosan élő egyedek alsó ágai a földig is leérhetnek, és nem ritkán le is gyökereznek. A sűrű erdőkben az alsó ágak fokozatosan elszáradnak és a törzs felkopaszodik. Kúp alakú koronáján kevésbé marad meg a hó, nagy része lepereg.

Sötétzöld, keskeny, kemény tűlevelei a hosszúhajtásokon egyesével, szórtan, a törpehajtásokon körkörösen vagy fésűszerűen állnak. Az 1-2,5 cm hosszú, 1 mm széles, szúrós hegyű levelek négyélűek, mindegyik oldalukon alig látható levegőnyílásokkal.

Tobozai felfelé állnak, majd ősszel, amikorra megérnek, lecsüngenek, és egészben hullanak le, ekkor már 15 cm hosszúak. Vörösesbarna, esetleg szürke kérge vékony csíkokban válik le.

30-40 méter magas, hengeresen kúpos koronájú fa.. Termése a nemzetségen belül nagynak számító, 8–16 cm hosszú („szivartoboz”).

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Magashegységekben állományképző („fenyőöv”). Életkora elérheti az 500 évet. Bolygónk egyik legidősebb ismert élőlénye "Az Öreg Tjikko", a szénizotópos kormeghatározás alapján 9550 éves.

Páraigényes, eredeti termőhelyének megfelelő hegyvidéki klímát és üde talajt kíván. Száraz, sovány talajra, nagyvárosokba nem való; száraz levegőn több betegség és a lucfenyő-gubacstetű (Adelges abietis) támadja meg.

Felhasználása[szerkesztés]

A leggyakrabban karácsonyfának használják. Igen népszerű, mivel szép a formája, és a többi fenyőfánál olcsóbb. A vágott fa azonban hamar lehullatja a leveleit, mivel a páradús környezetet kedveli, ezért a száraz levegőjű lakásokban vízzel töltött karácsonyfatalpba állítják, hogy megelőzzék a tűlevélhullást. Ezen kívül az iparban többféle formában hasznosítják, nagy a gazdasági jelentősége. Fájából készül a legjobb minőségű papír, továbbá a glicerin, a szesz, valamint

  • hengeres formában: kertépítészet, mély- és magasépítés, vezetékoszlopok stb.,
  • fűrészelt kivitelben: ládák, rakodólapok, gerendák, építőipari szerkezeti elemek, zsaludeszkák stb.,
  • gyalult kivitelben: ablak-, ajtóelemek, bútorlécek, lambériák, külső és belső épületelemek, létrák, lépcsők részei, parketták, hajópallók, tetőfedő zsindely stb.,
  • nagyon szigorú szempontok alapján válogatott anyagából készül a legtöbb húros hangszer rezonánsa, azaz hangot sugárzó alkatrésze, teteje,
  • egyéb formában: aprítékok formájában a forgács- és farostlemezgyártáshoz, cellulóz, fagyapot céljára.

A számára kedvező éghajlatú városok utcáira sűrűn kiültetett lucfenyők elnyelik a zajt, így a mögöttük lakó emberek jóformán zajmentes környezetben élnek.

Fajtái, kertészeti változatai[szerkesztés]

Igen sok fajtájának főleg koronaformája különbözik az alapfajétól. Többségüket csak gyűjteményes kertekben ültetik.

  • Cranstonii
  • Finedonensis – A 19. század végén, Angliában fejlődött ki. 10-15 méter magasra nő. Fiatal hajtásai májusban világossárgák–sárgászöldek, majd fokozatosan megzöldülnek, illetve barnás árnyalatúvá válnak, mintha megperzselődtek volna. Ágai vízszintesen állnak; kúpos koronája fölfelé egyenletesen keskenyedik. Végálló, világosbarna tobozai lecsüngenek. Az alapfajnál sokkal kényesebb: szélvédett helyet, párás levegőt, üde, morzsalékos talajt igényel. A tűző nap megégeti. A fiatal oltványokat támaszték mellett kell nevelni addig, amíg sudaruk ki nem fejlődik.
  • Inversa – Angliában fedezték fel a 19. században. Sudara gyakran ferdén feláll vagy akár le is konyul, ezért karózni kell, akkor 10-15 méter magasra is megnőhet. Sűrűn álló ágai zuhatagszerűen lecsüngenek, a törzset teljesen eltakarják. Vastag tűlevelei fényeszöldek. Nagy humusztartalmú talajt, párás levegőt, félárnyékot kíván.
  • Kámon – Amint neve is mutatja, a Kámoni Arborétomban keletkezett, méghozzá a 'Cranstonii' változat mutációjaként. Ez a törpe növésű fajta még tíz éves korában is csak mintegy fél méter magas és kétszer olyan széles. Hajtásai vörösbarnák, tűlevelei sűrű örvekben állnak. A szárazságot elég jól tűri.
  • Little Gem – Lapított félgömb alakú, törpe fajta.
  • Maxwellii – 1-1,5 m-es, kezdetben lapított félgömb, később kúp alakú törpefenyő, a hajtásokon előreálló, merev tűlevelekkel.
  • Nidiformis – Alig 1 méteres. Fiatalon ágai vízszintesen nőnek; ilyenkor középen kissé bemélyedő lapult gömb alakú, fészek formájú. Később kifejlődhet a vezérhajtása, ilyenkor tömzsi kúpformát vesz fel. Friss levelei sárgás-, később világoszöldek. Sziklakertbe alkalmas, az előző fajtához hasonlóan. Párás levegőt és nedves talajt igényel, tehát nyáron öntözni kell.
  • Ohlendorffii – Előbb gömbölyded, majd szabálytalanul széles kúp alakú, lassú növekedésű fenyő, felfelé növő, sűrű ágrendszerrel. 6–8 m magas lesz.
  • Tompa – Széles, tömött kúp alakú törpefenyő, keskeny, sötétzöld tűlevelekkel. A cukorsüvegfenyőre hasonlít. Magyar fajta.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]