Kámoni arborétum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kámoni Arborétum
Kamoni3.jpg
Elhelyezkedése
Ország Magyarország
HelyszínSzombathely
Kámoni Arborétum (Magyarország)
Kámoni Arborétum
Kámoni Arborétum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 17″, k. h. 16° 36′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 17″, k. h. 16° 36′ 29″
Általános adatok
Alapítója dr. Saághy István
Típusaarborétum
Terület27 hektár km²
Fajok száma 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta
Gyűjtemények Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteménye
Kámoni Arborétum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kámoni Arborétum témájú médiaállományokat.

A kámoni arborétum (intézményként: NAIK ERTI Kámoni Arborétum) Szombathely belterületén található. Területe 27 hektár, amelyen mintegy 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta él. Különösen látványos a növényzet a tavaszvégi hónapokban. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye az év minden időszakában látogatható.

Története[szerkesztés]

Kámon egykor önálló falu volt, ma már Szombathelyhez tartozik. Az 1860-as években a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. A terület birtokosa, Sághy Mihály kezdte meg a terület kialakítását, ám a tervszerű kertépítést csak az 1890-es években kezdte el fia, Saághy István,[1] aki rendkívül tehetséges kertépítő volt. A területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fásszárút telepített az arborétumba, amelynek közel a fele örökzöld volt. A második világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeként a park mára visszanyerte eredeti értékeit. Manapság a kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal.

A gyűjtemény[szerkesztés]

Az arborétum területén mintegy 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta található meg. A fenyőnemesítés egyik fontos kutatóbázisa, és az oktatásban is jelentős szerepet tölt be. A gyűjtemény kiemelt egységei a korábbi fenyőnemesítési és -magtermesztési kutatásokhoz kapcsolódó fenyőültetvények mellett a rododendrongyűjtemény (mely ma már több mint 300 fajtából majd 3000 példányt mutat be), a legalább 100 fajt, illetve fajtát tartalmazó magnóliagyűjtemény, a japán juharok számtalan fajtája, de érdemes a különböző babérok faj- és fajtagazdagságát is megemlíteni. Egyedülálló a magyar növénynemesítők fajtáinak gyűjteménye. Fontos tájképi elem a gyűjteményes kertet 30 évig alakító és a kutatásokat irányító Bánó István erdőmérnök által kialakított tó- és csatornarendszer.[2]

A tervszerű fejlesztés eredményeképpen A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők közel negyven változatán túl – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók. Gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható. Az arborétum kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Családnevét apjától eltérő helyesírással használta.
  2. A szombathelyi Kámoni Arborétum története röviden. kamoniarboretum.hu (Hozzáférés: 2015. jan. 20.) (php) arch A weboldal szerint az információk az alábbi forrásból származnak: Kámoni Arborétum, 2013, ERTI-Kámoni Arborétumért Egyesület, Szerk.: Szendi Zsuzsa; a történeti fejezeteket írták: Mátyás Csaba, Somkuthy Ferenc, Szendi Zsuzsa, Tóth József.

Források[szerkesztés]

Az arborétum története

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]