Ugrás a tartalomhoz

Bánó István (erdőmérnök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánó István
Született1917. január 15.
Nemescsó
Elhunyt1995. november 19. (78 évesen)
Kiszsidány
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • erdőgazdálkodási mérnök
  • növénynemesítő
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Bánó István (Nemescsó, 1917. január 15.Kiszsidány, 1995. november 19.) erdőmérnök, fenyőnemesítő, a hazai erdészeti kutatás kiemelkedő személyisége. Munkája nyomán több hazai arborétum jött létre vagy újult meg.

Tanulmányai

[szerkesztés]

Érettségi bizonyítványt Kőszegen szerzett, majd Sopronban teológiát tanult. Tanulmányait nem fejezte be, átjelentkezett a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára, ahol 1943-ban szerzett erdőmérnöki oklevelet.[1] Gyakornoki munkáját Szombathelyen végezte.

Szakmai tevékenysége

[szerkesztés]

1951-től tevékenyen részt vett a Szombathely-Kámoni Erdőgondnokság megszervezésében. Szakmai tevékenységéből kiemelkedő jelentőségű a növénynemesítéssel kapcsolatos kutatómunkája, melyet a Kámoni arborétumban végzett. Részt vett az erdőmérnök hallgatók oktatásában, főként a fenyőnemesítés és az egzótafajok telepítése témaköreiben. 1953-tól részt vett az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) munkájában, ahol a fenyőtermesztéssel kapcsolatban új elveket fogalmazott meg, nevezetesen hogy

„a fenyőtermesztés egyik kulcskérdése a jó minőségű és jó származású szaporítóanyag ellátás, a nemesítési lehetőségek gyakorlati hasznosítása.”[1]

Gyakorlati tapasztalatait és új szemléletét szakkönyvekben adta ki.[2][3][4]

Munkájának legfontosabb eredménye a Kámoni arborétum fejlesztései, beleértve a fanemesítési kutatómunkája mellett a kert jellegzetes tó- és csatornarendszerének kialakítását is. Ezen kívül fontos szerepe volt a Gerecsében található Agostyáni Arborétum 1955 és 1962 között folyó telepítési munkálataiban is. Nemeskéri Kiss Miklós, Barabits Elemér és Galambos Gáspár erdőmérnökökkel együttműködésben végezték a tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat, mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe .[5]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • 1957-ben állítólag az 1956 októberi eseményekre való megemlékezésképpen tujasort ültetett, melynek elrendezése az október 23. dátumra utalt. Egyesek szerint ez Magyarország legkorábbi 1956-os emlékműve.[6]
  • 2012-ben a Kámoni Arborétumnál tölgyfa szobrot emeltek a tiszteletére.[6]
  • Bánó István fia és unokája is örökölte a növények szeretetét, egy kertészeti vállalkozást vezetnek.[7][8]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Bánó István. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  2. Bánó István, Szepesi László, Szederjei Ákos, Bencze Lajos, Szőnyi László, Keresztesi Béla, Mátyás Vilmos (1962). „Erdészeti kutatások 1962/1-3.”.  
  3. Bánó István, Márkus László, Mátyás Vilmos, Szász Tibor, Tóth Béla, Papp László, Járó Zoltán (1968). „Erdészeti kutatások 1968/1-3.”.  
  4. Bánó István, Retkes József (1965). „A Kámoni Arborétum”.  
  5. www.webshark.hu, Webshark Ltd. -: Agostyáni Arborétum. Vértesi Erdő Zrt. Vadászati Iroda. [2016. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  6. a b alon: Szobrot kapott a Kámoni Arborétum: Bánó István nevéhez főződik az első 1956-os emlékmű. alon.hu - hírportál Szombathelyről. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  7. Bánó kertészet. banokert.atw.hu. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  8. Bánó Kertészet - Kertépítés (tervezés, kivitelezés, utólagos gondozás), kerti tó, öntözőrendszerek telepítése, térkövezés - Kiszsidány. vasicegek.hu. (Hozzáférés: 2016. január 22.)

Források

[szerkesztés]
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. 92. old.

További információk

[szerkesztés]