Gyöngyös (Rába)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyöngyös-patak
Güns
A Gyöngyös-parti sétány Szombathelyen
A Gyöngyös-parti sétány Szombathelyen
Közigazgatás
Országok  Ausztria,  Magyarország
Települések Kőszeg, Szombathely, Sárvár
Földrajzi adatok
Hossz 72 km
Vízhozam alacsony vízállás: 0,85 m³/s
magas vízállás: 100 m³/s
Torkolat Rába
é. sz. 47° 17′ 10″, k. h. 16° 57′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 10″, k. h. 16° 57′ 55″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat.

A Gyöngyös-patak (németül: Güns) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak. A Kőszegi-hegység egyik fő vízgyűjtő vízfolyása. Vízjárása szeszélyes, mivel itt összegződnek a rövid, nagy esésű mellékvizein a bőséges csapadékhullások nyomán gyorsan levonuló árhullámok. Vízhozama alacsony vízállásnál 0,85 m³/s, magas vízállásnál 100 m³/s.[1]

A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág Alsó-Ausztria délkeleti határán ered, Zöber település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a burgenlandi Borostyánkőnél ered, a neve itt már Güns, amely azonos Kőszeg német nevével. Lékánál folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet Gencsapátiig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik Szombathelyen, majd Vasszécsenynél északkelet fordulva Sárvárnál torkollik a Rábába. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: Perint, majd Szombathelytől délre: Sorok patak. A Sorok patak Zsennyénél torkollik a Rábába.

Történelem[szerkesztés]

Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már Claudius római császár idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a Savaria nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt kelta törzstől a boioktól eredhetett. A patak neve fennmaradt Szent Quirinus (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A könyvnyomtatás feltalálása után Sylvester János által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora középkorban is fennmaradt, mint Tours-i Szent Márton szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően Nagy Károly császár is felkereste a vidéket 791-ben az avarok elleni győztes hadjárata után.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Kőszegi kistérség – Írottkő natúrpark természetvédelmi kisokosa (magyar nyelven). Kőszegi kistérség, Green Mountain SEE projekt, 7. o. Hozzáférés ideje: 2014. május 12. 

Források[szerkesztés]