Zalaszántói sztúpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zalaszántói Béke-sztúpa
Zalaszántói sztúpa
Zalaszántó sztupa 4.jpg
Település Zalaszántó
Hely 8353 Zalaszántó, Kovácsi-hegy
Építési adatok
Építés éve 1992
Megnyitás 1993. június 17.
Építési költség kb. 40 millió forint
Hasznosítása
Felhasználási terület buddhista sztúpa
Alapadatok
Tszf. magasság316 m
Magassága30 m
Szélessége24 m
Elhelyezkedése
Zalaszántói Béke-sztúpa (Magyarország)
Zalaszántói Béke-sztúpa
Zalaszántói Béke-sztúpa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 17° 13′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 17° 13′ 04″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszántói Béke-sztúpa témájú médiaállományokat.

A Zalaszántói sztúpa Európában az egyik legnagyobb ilyen létesítmény.[1] A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne a történelmi Buddha földi maradványának néhány darabját örzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, s két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz. A hegynek ezt a részét, amin a sztúpa áll, az Emberi Jogok Parkjának nevezik.

Története[szerkesztés]

Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy ázsiából eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg.

A zalaszántói sztúpa légifelvételen

Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel.

A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába, majd 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a történelmi Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé vált. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.[forrás?]

Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.

Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.

A sztúpánál elhelyezett háromnyelvű tábla magyar felirata[szerkesztés]

A sztúpa az imazászlók erdejében
Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik.
A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.
Őszentsége, a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1993. június 17-én ünnepi keretek között nagy örömmel személyesen avatta fel ezt a sztúpát. A Magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez az emlékmű. Jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek. 1990-ben Huszti Zoltán Ferecz polgármester Bop Jonnak a béke „világítótornyának” felépítésére alkalmas helyül a Világosvár hegyet javasolta. Magyar építészek és egy magyar építővállalat vállalták a munkát. Osztrák köz- és magántámogatások segítségével 1992. márciustól szeptember végéig elkészülhetett az emlékmű.
A Békeszentély építése nem kezdődhetett volna el Zalaszántó Önkormányzati képviselőtestülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül.
Az építés összesen kb. 40 millió forintba került. Ezt az összeget a Dél-Koreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni.
Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kárpáty Ágnes. Buddhizmus Magyarországon avagy Egy posztmodern szubkultúra múltje és jelene. Magyar Tudományos Akadémia (2001). ISBN 963-9218-67-7. OCLC 1014628360 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  1. A zalaszántói Béke Sztúpa - A zalaszántói Béke Sztúpa hivatalos honlapja. sites.google.com. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)