Zalaszántói sztúpa
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Zalaszántói Béke-sztúpa | |
| Zalaszántói sztúpa | |
 | |
| Település | Zalaszántó |
| Cím | 8353 Zalaszántó, Kovácsi-hegy |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1992 |
| Megnyitás | 1993. június 17. |
| Építési költség | kb. 40 millió forint |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | buddhista sztúpa |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 316 m |
| Magassága | 30 m |
| Szélessége | 24 m |
| Elhelyezkedése | |
 Zalaszántói Béke-sztúpa
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 17° 13′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 17° 13′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszántói Béke-sztúpa témájú médiaállományokat. | |
A Zalaszántói sztúpa Európában az egyik legnagyobb ilyen létesítmény.[1] A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne a történelmi Buddha földi maradványának néhány darabját örzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, s két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz. A hegynek ezt a részét, amin a sztúpa áll, az Emberi Jogok Parkjának nevezik.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy ázsiából eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg.
Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel.
A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába, majd 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a történelmi Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé vált. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.[forrás?]
Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.
Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.
A sztúpánál elhelyezett háromnyelvű tábla magyar felirata[szerkesztés]
- Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik.
- A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.
- Őszentsége, a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1993. június 17-én ünnepi keretek között nagy örömmel személyesen avatta fel ezt a sztúpát. A Magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez az emlékmű. Jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek. 1990-ben Huszti Zoltán Ferecz polgármester Bop Jonnak a béke „világítótornyának” felépítésére alkalmas helyül a Világosvár hegyet javasolta. Magyar építészek és egy magyar építővállalat vállalták a munkát. Osztrák köz- és magántámogatások segítségével 1992. márciustól szeptember végéig elkészülhetett az emlékmű.
- A Békeszentély építése nem kezdődhetett volna el Zalaszántó Önkormányzati képviselőtestülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül.
- Az építés összesen kb. 40 millió forintba került. Ezt az összeget a Dél-Koreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni.
- Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!
Képgaléria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kárpáty Ágnes. Buddhizmus Magyarországon avagy Egy posztmodern szubkultúra múltje és jelene. Magyar Tudományos Akadémia (2001). ISBN 963-9218-67-7. OCLC 1014628360
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A zalaszántói Béke Sztúpa - A zalaszántói Béke Sztúpa hivatalos honlapja. sites.google.com. [2017. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
További információk[szerkesztés]
- A zalaszántói sztúpa honlapja
