Zalaszántói sztúpa

Zalaszántói Béke-sztúpa
Zalaszántói sztúpa
Település	Zalaszántó
Cím	8353 Zalaszántó, Kovácsi-hegy
Építési adatok
Építés éve	1992
Megnyitás	1993. június 17.
Építési költség	kb. 40 millió forint
Hasznosítása
Felhasználási terület	buddhista sztúpa
Alapadatok
Tszf. magasság	316 m
Magassága	30 m
Szélessége	24 m
Elhelyezkedése
Zalaszántói Béke-sztúpa Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 50″, k. h. 17° 13′ 04″46.897161111111, 17.2177
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszántói Béke-sztúpa témájú médiaállományokat.

A Zalaszántói sztúpa Európában az egyik legnagyobb ilyen létesítmény. A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, s két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz. A hegynek ezt a részét, amin a sztúpa áll, az Emberi Jogok Parkjának nevezik.

Története

Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy ázsiából eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg.

A zalaszántói sztúpa légifelvételen

Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel.

A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába. Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.

Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.

A sztúpánál elhelyezett háromnyelvű tábla magyar felirata

A sztúpa az imazászlók erdejében

Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik.

A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.

Őszentsége, a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1993. június 17-én ünnepi keretek között nagy örömmel személyesen avatta fel ezt a sztúpát. A Magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez az emlékmű. Jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek. 1990-ben Huszti Zoltán Ferecz polgármester Bop Jonnak a béke „világítótornyának” felépítésére alkalmas helyül a Világosvár hegyet javasolta. Magyar építészek és egy magyar építővállalat vállalták a munkát. Osztrák köz- és magántámogatások segítségével 1992. márciustól szeptember végéig elkészülhetett az emlékmű.

A Békeszentély építése nem kezdődhetett volna el Zalaszántó Önkormányzati képviselőtestülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül.

Az építés összesen kb. 40 millió forintba került. Ezt az összeget a Dél-Koreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni.

Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Kárpáty Ágnes. Buddhizmus Magyarországon avagy Egy posztmodern szubkultúra múltje és jelene. Magyar Tudományos Akadémia (2001). ISBN 963-9218-67-7. OCLC 1014628360 

További információk

• A zalaszántói sztúpa honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Buddhizmus Magyarországon
• Buddhizmus Európában