Sarvaly

Sarvaly valamikori falu Veszprém vármegyében egy bazalt hegyen.

Az 1530-as években elpusztult. A késő középkori falut feltárták. Többek közt Holl Imre és Parádi Nándor végeztek itt ásatásokat. A leletek egy részét, a falu makettját a Nemzeti Múzeum magyar történelmi állandó kiállítása is bemutatja. Az ásatások eredményei fontos részét képezik a középkori közép-európai faluról alkotott ismereteknek.

Sarvaly házai nagyok voltak: a háromhelyiségesek 17 méter körüliek, de vannak négy- és öthelyiséges épületek is, amelyek közül a leghosszabb 36 méter volt. A házakhoz más településektől eltérően pincéket is építettek, vélhetően bortárolás céljára.

A falu templomának romjai ma is megtalálhatók az erdőben.

Területe („pusztája”) sokáig a veszprémi püspökségé volt. A terület ma Sümeghez tartozik, vadászház áll itt.

A mára félig kiszáradt Sarvaly-forrás közelében található a különleges formájú Ördögigafa.

Források[szerkesztés]

Holl Imre: Sarvaly középkori lakóházai ArchÉrt, 106, 1, 33, 1979
Parádi Nándor: Sarvaly középkori pincéi és kemencéi, ArchÉrt, 106, 1, 52, 1979
Holl Imre, Parádi Nándor, Matolcsi János: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly | Tierknochenfunde von Sarvaly aus dem 15-16. Jahrhundert. Fontes archaeologici Hungariae . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982