Rezi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rezi
A rezi vár
A rezi vár
Rezi címere
Rezi címere
Rezi zászlaja
Rezi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester Cserép Gábor (független)[1]
Irányítószám 8373
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség1168 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rezi (Magyarország)
Rezi
Rezi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″
Rezi (Zala megye)
Rezi
Rezi
Pozíció Zala megye térképén
Rezi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezi témájú médiaállományokat.

Rezi község Zala megyében, a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-fennsík belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet.

Belterületi része gyakorlatilag zsáktelepülésnek tekintnető, hiszen a faluba közúton csak déli irányból lehet eljutni, Keszthely felől, Cserszegtomajon át, a 7347-es útból kiágazó 73 162-es úton. Egy kis forgalmú bekötőút kapcsolja össze a Keszthely–ZalaszántóSümeg közti 7327-es úttal, amely szintén jó néhány kilométeren át Rezi közigazgatási területén (annak nyugati szélén) húzódik. Itt ágazik ki a 7327-esből a Jánosházáig vezető 7331-es út is.

Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is.

Története[szerkesztés]

Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont. 1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt.

A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül.

A ma is működő Gyöngyösi betyár csárda

A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában.

Az 1950-es években kiépült a település infrastruktúrája. Az 1960-as években a század elejétől jellemző kőipar nagyban meglódult, a kőfaragó iparosok termékei országszerte híressé váltak. Az 1980-as évek során azonban az iparág lehanyatlott, 1988-ban megszűnt a helyi kőbánya is.

Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára (csendessége és természetközelisége), végül a település komoly borkultúrája.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sárközy Szaniszló (független)[4]
  • 1994–1998: Sárközy Szaniszló (független)[5]
  • 1998–2002: Cserép Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Cserép Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Cserép Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Cserép Gábor (független)[9]
  • 2014–2019: Cserép Gábor (független)[10]
  • 2019-től: Cserép Gábor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,7%, cigány 2,7%, német 3,27%, arab 0,36%, bolgár 0,27%. A lakosok 73,9%-a római katolikusnak, 2,28% reformátusnak, 0,44% evangélikusnak, 0,44% görögkatolikusnak, 5,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. Rezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]