Határörs
| Határörs (Stanetinec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Stridóvár |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Resman |
| Irányítószám | 40312 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 175 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 16′ 19″46.452000°N 16.272000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 16′ 19″46.452000°N 16.272000°E | |
 | |
Határörs (korábban Sztanetinecz, horvátul: Stanetinec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Stridóvárhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 15 km-re északnyugatra, községközpontjától Stridóvártól 6 km-re délre, a szlovén határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1478-ban "Scanocinecz" alakban említik először. A csáktornyai uradalom része volt. Hunyadi Mátyás magyar király 1477-ben Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly király 1719-ben a Muraközzel együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint "SZTANETINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stridónak szomszédságában, és annak filiája; határja sovány."[2]
1910-ben 259 lakosa volt, közülük 244 horvát és 15 magyar anyanyelvű volt.[3] A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 206 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5][6] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 217 | 190 | 185 | 188 | 241 | 259 | 243 | 262 | 346 | 258 | 267 | 250 | 203 | 210 | 206 | 195 | 175 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
