Dékánfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dékánfalva (Dekanovec)
Dekanovec municipality location.png
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Dékánfalva
Jogállás falu
Alapítás éve 1478
Polgármester Ivan Hajdarović
Irányítószám 40318
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 832 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 6,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dékánfalva (Horvátország)
Dékánfalva
Dékánfalva
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 26′ 50″, k. h. 16° 35′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 50″, k. h. 16° 35′ 10″
Dékánfalva weboldala

Dékánfalva (korábbi magyar neve Dekanovecz, horvátul Dekanovec) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 14 km-re északkeletre a Mura jobb partjánál, a magyar határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1478-ban "Dekanowecz" néven említik először. 1490-ben "Tectonocz, Tectoncz" alakban szerepel a csáktornyai uradalom részeként.[2] 1477-ben a csáktornyai uradalommal együtt Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. A 15. század végén és a 16. század elején Fadan (Fodan) Kristófé volt, akinek bottornyai várnagyát 1501-ben említik.[2]

Vályi András szerint " DEKANOVECZ. Magyar, és elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Somsits Uraság, lakosai katolikusok, határja gazdag termékenységű, és a’ természettöl nevezetes javakkal megáldattatván, első Osztálybéli." [3]

A trianoni béke előtt, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Perlaki járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1911-ben 863 horvát és magyar lakosa volt. 2001-ben 832 lakosának 99%-a horvát, két lakosa pedig magyar nemzetiségű.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  2. ^ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.