Ugrás a tartalomhoz

Bánokszentgyörgy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánokszentgyörgy
A falu látképe
A falu látképe
Bánokszentgyörgy címere
Bánokszentgyörgy címere		 Bánokszentgyörgy zászlaja
Bánokszentgyörgy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterBaumgartner László (független)[1]
Irányítószám8891
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség541 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″46.546878°N 16.784019°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″46.546878°N 16.784019°E
Bánokszentgyörgy (Zala vármegye)
Bánokszentgyörgy
Bánokszentgyörgy
Pozíció Zala vármegye térképén
Bánokszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánokszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Bánokszentgyörgy község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Göcsejben, a Zalai-dombság egy kisebb völgyében fekszik. Északról Zalaegerszeg, délről Letenye felől közelíthető meg. Közigazgatási területén a Becsehely-Bak közt húzódó 7536-os út halad végig, amelyből itt ágaznak ki utak két zsátelepülésre, a 75 137-es kelet felé, Oltárcra, a 75 138-as pedig nyugat felé, Várföldére.

A falut autóbuszjáratok kötik össze Zalaegerszeggel, Nagykanizsával, Lentivel és Letenyével is. Mellette húzódik a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata is, de ennek vágányit ma már csak teherszállításra használják.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bánokszentgyörgy első említése 1289-ből maradt fenn; akkor a veszprémi püspök tulajdona volt. A 16. században leginkább a Bánffyak birtokolták, rájuk utal a település Bánok előtagja. Többször is gazdát cserélt. A törökök először 1576-ban dúlták fel. Az 1650-es évekre teljesen lakatlanná vált. 1690-ben Esterházy Pál vásárolta meg, de betelepítése csak a 18. század elején kezdődött. Akkor a rossz körülmények ellenére fejlődésnek indult. 1718-ban új templom épült a községben, de ez a század végére már romossá vált. Újabb, ma is álló templomát 1787-ben építették.

A 19. században urasági székhely lett, a vámok, a mészárszék és a fogadó jó jövedelmet jelentett, és a község akkor térségbeli vezető szerepre tett szert. A 19. század második felében már vásártartási joggal is rendelkezett. Lakossága nagyrészt iskolázott paraszt volt.

A bővülő településen az 1920-as években megépült egy új községrész, az Újtelep is. Az 1930-as években amerikai fúrások kőolajat találtak a falu közelében. A kitermeléshez kiépült a szükségves infrastruktúra, a község hamar bekapcsolódott a közúti közlekedésbe, és korán vezetékes földgázt is kapott.

Az 1950-es évektől jellemzi az elvándorlás és az elöregedés, ám ennek ellenére oktatása sokat fejlődött. 1948-ban új általános iskola, 1950-ben óvoda, 1996-ban zeneiskola nyílt a községben.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Benedek József (KDNP)[3]
  • 1994–1998: Bedenek József (KDNP)[4][5]
  • 1998–2001: Balázs Sándor (független)[6]
  • 2001–2002: Pold Ferenc (független)[7][8]
  • 2002–2004: Pold Ferenc (független)[9]
  • 2005–2006: Bedenek József (KDNP)[10]
  • 2006–2010: Horváth Ferencné Bogár Ágnes (független)[11]
  • 2010–2014: Horváth Ferencné (független)[12]
  • 2014–2019: Baumgartner László (Jobbik)[13]
  • 2019–2024: Baumgartner László (független)[14]
  • 2024– : Baumgartner László (független)[1]

A településen 2001. augusztus 12-én időközi polgármester-választást tartottak[7] az előző polgármester halála miatt.[15]

2005. január 30-án újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Bánokszentgyörgyön, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 23,7 %-os eredményével, három jelölt közül csak az utolsó helyet tudta elérni.[10]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
650
641
627
592
548
551
548
541
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,46%, cigány 7,4%. A lakosok 70,56%-a római katolikusnak, 0,78% reformátusnak, 11,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,4% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 1,5% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2-0,2% románnak, szerbnek, görögnek, szlovénnek és horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,9% volt római katolikus, 2% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 0,9% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Római katolikus templom (1787)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 30..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  4. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
  5. ↑ Gyaníthatóan azonos személyt fed az 1990-as és 1994-es választásoknál feltüntetett két név, csak a források valamelyikében elírás történhetett.
  6. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 29..
  7. 1 2 "A 2001. augusztus 12-én tartott időközi választások eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2001. augusztus 12. Hozzáférés: 2020. május 25..
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 29..
  10. 1 2 "Bánokszentgyörgy települési időközi választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2005. január 30. Hozzáférés: 2020. május 29..
  11. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 29..
  12. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 5..
  13. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 29..
  14. ↑ "Bánokszentgyörgy települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 24..
  15. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2001-ben" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2001. Hozzáférés: 2020. május 25..
  16. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2005-ben" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2005. Hozzáférés: 2020. május 29..
  17. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  18. ↑ Bánokszentgyörgy Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bánokszentgyörgy&oldid=28852324”