Drávaszilas
| Drávaszilas (Podbrest) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávadiós |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Franjo Bukal |
| Irányítószám | 40322 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 554 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 32′ 42″46.331000°N 16.545000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 32′ 42″46.331000°N 16.545000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszilas témájú médiaállományokat. | |
Drávaszilas (horvátul: Podbrest) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávadióshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csáktornyától 11 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1478-ban a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában említik először.[2] Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1501-ben említik a falu Szent István tiszteletére szentelt plébániatemplomát. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba. Az 1715. évi adóösszeírásban Pobresz néven szerepel nyolc adózóval. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " PODBREST. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító. " [3]
1857-ben 320 lakost számláltak a településen. 1861-ben a közigazgatás átszervezése során Drávadiós községhez csatolták.1910-ben 791 lakosa volt, közülük 694 horvát, 56 magyar és 41 egyéb anyanyelvű volt.[4] 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. 1997-óta újra Drávadiós község része. 2001-ben 698 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 320 | 353 | 568 | 559 | 394 | 569 | 643 | 728 | 866 | 878 | 843 | 848 | 774 | 747 | 698 | 618 | 554 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu új Szűz Mária Királynő kápolnáját 2003. augusztus 22-én szentelték fel.
- Nepomuki Szent János kápolna.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2026. január 19..
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
