Cserföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserföld (Črenšovci)
A Szent Kereszt templom
A Szent Kereszt templom
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Cserföld
Rang községközpont
Alapítás éve 1379
Polgármester Anton Tornar
Irányítószám 9232
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 1181 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 29,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 170 m
Terület 33,7 (9,96) km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Cserföld (Szlovénia)
Cserföld
Cserföld
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 34′ 30″, k. h. 16° 17′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 30″, k. h. 16° 17′ 40″
Cserföld község elhelyezkedése
Cserföld község elhelyezkedése
Cserföld weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserföld témájú médiaállományokat.

Cserföld (korábban Cserencsócz, szlovénül Črenšovci) falu és községközpont Szlovéniában, a Muravidéken.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re délkeletre, a Csernec-patak jobb partján fekszik.

A község települései[szerkesztés]

Alsóbeszterce (Dolnja Bistrica), Cserföld (Črenšovci), Felsőbeszterce (Gornja Bistrica), Középbeszterce (Srednja Bistrica), Tüskeszer (Trnje) és Zsizsekszer (Žižki).

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt feltárt neolit telep maradványai.

A település első írásos említése 1379-ből származik "Chremsouch" néven. 1481-ben "Cheremchowcz" alakban említik.[2] E két adat bizonyosan a településre vonatkozik. Ezen kívül a 15. században többször említenek egy Csernec nevű birtokot, sőt megyét is mely alatt feltehetően a Csernec-patak völgyének vidékét értik. Így 1405-ben "Poss Chernech", 1428-ben "Chernech in tenutis Chernechmegye", 1430-ban "In tenutis Chornech", 1455-ben "Cherneczmegye" alakban bukkan fel a korabeli forrásokban.[3] Csernec nevű falu ma nincs, de mivel Cserencsóc a Csernec völgyének közepén található, ezen említések is a mai település vidékére vonatkoznak.

A 15.17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A hagyomány szerint környéken annak idején Mátyás király is megfordult, de nem tudni járt-e a faluban. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom. Közigazgatásilag Zala vármegye része volt, lakói szlovénok már évszázadok óta. A 19. században még Cserencsóc néven szerepelt a térképeken a falu, amit a kiegyezést követően néhány évtizeddel magyarosítottak Cserföldre.

Vályi András szerint " CSERENYSÓCZ. Cserenesovetz. Magyar, és tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitska mellett, ’s ennek filiája, vagyonnyaira nézve lásd Gummiliczát, mellyhez hasonló, nevezetes termékenységéhez, ’s vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint " Cserencsócz, vindus falu, Zala vármegyében, 600 kath. lak., paroch. templommal. A bellatinczi uradalomhoz tartozik." [5]

1910-ben 1094, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben a községnek 4080, Cserföldnek magának 1181 lakosa volt.

Cserföld látképe

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg 1322-ben épült. 1698-ban barokk stílusban építették át. Mai formáját az 1860-as neoreneszánsz átépítés során nyerte el.
  • A faluban több, a 20. század elején épített jellegzetes családi ház található, melyek kulturális védelem alatt állnak.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]