Cserföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cserföld (Črenšovci)
A Szent Kereszt templom
A Szent Kereszt templom
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régióPomurska
KözségCserföld
Rang községközpont
Alapítás éve1379
Polgármester Anton Tornar
Irányítószám 9232
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 1181 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség29,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület33,7 (9,96) km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Cserföld (Szlovénia)
Cserföld
Cserföld
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 34′ 30″, k. h. 16° 17′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 30″, k. h. 16° 17′ 40″
Cserföld község elhelyezkedése
Cserföld község elhelyezkedése
Cserföld weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserföld témájú médiaállományokat.

Cserföld (korábban Cserencsócz, szlovénül: Črenšovci) falu és községközpont Szlovéniában, a Muravidéken.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re délkeletre, a Csernec-patak jobb partján fekszik.

A község települései[szerkesztés]

Alsóbeszterce (Dolnja Bistrica), Cserföld (Črenšovci), Felsőbeszterce (Gornja Bistrica), Középbeszterce (Srednja Bistrica), Tüskeszer (Trnje) és Zsizsekszer (Žižki).

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt feltárt neolit telep maradványai.

A település első írásos említése 1379-ből származik "Chremsouch" néven. 1481-ben "Cheremchowcz" alakban említik.[2] E két adat bizonyosan a településre vonatkozik. Ezen kívül a 15. században többször említenek egy Csernec nevű birtokot, sőt megyét is mely alatt feltehetően a Csernec-patak völgyének vidékét értik. Így 1405-ben "Poss Chernech", 1428-ben "Chernech in tenutis Chernechmegye", 1430-ban "In tenutis Chornech", 1455-ben "Cherneczmegye" alakban bukkan fel a korabeli forrásokban.[3] Csernec nevű falu ma nincs, de mivel Cserencsóc a Csernec völgyének közepén található, ezen említések is a mai település vidékére vonatkoznak.

A 15.17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A hagyomány szerint környéken annak idején Mátyás király is megfordult, de nem tudni járt-e a faluban. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom. Közigazgatásilag Zala vármegye része volt, lakói szlovénok már évszázadok óta. A 19. században még Cserencsóc néven szerepelt a térképeken a falu, amit a kiegyezést követően néhány évtizeddel magyarosítottak Cserföldre.

Vályi András szerint " CSERENYSÓCZ. Cserenesovetz. Magyar, és tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitska mellett, ’s ennek filiája, vagyonnyaira nézve lásd Gummiliczát, mellyhez hasonló, nevezetes termékenységéhez, ’s vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint " Cserencsócz, vindus falu, Zala vármegyében, 600 kath. lak., paroch. templommal. A bellatinczi uradalomhoz tartozik."[5]

1910-ben 1094, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben a községnek 4080, Cserföldnek magának 1181 lakosa volt.

Cserföld látképe

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg 1322-ben épült. 1698-ban barokk stílusban építették át. Mai formáját az 1860-as neoreneszánsz átépítés során nyerte el.
  • A faluban több, a 20. század elején épített jellegzetes családi ház található, melyek kulturális védelem alatt állnak.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]