Sümegcsehi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sümegcsehi
Sümegcsehi címere
Sümegcsehi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Sziva Erika[1]
Irányítószám 8357
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 621 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 35,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sümegcsehi (Magyarország)
Sümegcsehi
Sümegcsehi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 32″, k. h. 17° 13′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 32″, k. h. 17° 13′ 07″
Sümegcsehi (Zala megye)
Sümegcsehi
Sümegcsehi
Pozíció Zala megye térképén
Sümegcsehi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sümegcsehi témájú médiaállományokat.

Sümegcsehi község Zala megyében, a Zalaszentgróti járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Sümegcsehi a Keszthelyi-fennsík északkeleti szélénél, a Tátika-csoportban, a Kovácsi-hegy oldalán, Veszprém és Zala megye határán fekszik, a KisgörbőSümeg mellékút mentén. Egy másik mellékút köti össze Mihályfa településsel. Autóbusszal elsősorban Sümeg és Kisgörbő felől elérhető, de rendszeres összeköttetésben áll Zalaszentgróttal, Zalaegerszeggel és Keszthellyel is.

Története[szerkesztés]

Sümegcsehi első említése 1357-ből való. Birtokosa 1945-ig kizárólag a veszprémi püspökség. A homokos földeken a termelés igen nehézkes volt, a lakosság csak a szűk megélhetését biztosíthatta belőle. A földművelés mellett az állattenyésztés is meghonosodott.

A 15. századtól a falu lakosságának feladata Sümeg várának élelmiszerrel való ellátása is. A 1617. században sok a lakatlan telke. A település újranépesedése csak az 1720-as években indult meg. Temploma 1735-ben épült. A falu örökös jobbágyainak földesúri terheit az 1768-ban kelt urbárium határozta meg. A 18. század során vált elsődleges terménnyé a szőlő. Eközben kialakult a népesség azon szokása, hogy a nyári munkák alkalmával a Fejér vármegyei majorságokra mentek el bérmunkásnak.

A 19. század során a település lakosságszáma közel megduplázódott, ám a 20. század elején fogyni kezdett. A település ekkor nagyrészt állattenyésztésből, valamint gyümölcs- és szőlőtermesztésből élt. Felvevőpiaca Sümeg volt. Az 1950-es évektől a község lakossága a fellendülő bányászatban és iparban keresett munkát. Az 1990-es évek leépítései nagyban sújtották a települést, ahol még mindig magas a munkaügyi szempontból inaktívak aránya.

Közélet[szerkesztés]

Sümegcsehi intézményei a Fazekas József Általános Iskola és a Sümegcsehi Lurkó Óvoda és Egységes Óvoda Bölcsőde, amelyek egyben a kulturális élet fontos színterei is. A település büszkesége az aranyminősítéssel rendelkező Sümegcsehi Népdalkör. Két nagy civil szervezete a közel 60 fős polgárőrség és a sportegyesület. A község legjelentősebb kulturális eseményei a farsangi programok, az augusztusi Családi napok, illetve az októberi Szüreti felvonulás.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (műemlék)[4]
  • Római katolikus plébánia
  • Első iskolaépület (1735)
  • Szent Vendel-kápolna
  • Homokkő keresztek
  • John Henry Newman-templom
  • Római kori villa
  • Ősbükkös

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sümegcsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. február 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. A sümegcsehi templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. február 6.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]