Becsvölgye
Becsvölgye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bicsák Richárd (független)[1] | ||
Irányítószám | 8985 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 700 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 16° 40′ 52″46.758900°N 16.681130°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 16° 40′ 52″46.758900°N 16.681130°E | |||
Becsvölgye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsvölgye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Becsvölgye Zala vármegye Zalaegerszegi járásának egyik községe, kisfaluja, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.[3] A településen 770 fő él 348 lakóházban, amely alapján a lakóházankénti népsűrűség 2,2 fő.[4] Területe 2140 hektár,[5] népsűrűsége nem éri el a 36 fő/km²-t.
A településnek ivóvízhálózata van,[6] viszont közcsatornázása nincs.[5]
Zala vármegye egyik legrégebben létesült települése. A településszerkezet alapján nem zárt település, hanem összesen hét elkülönülő szegből áll. A török idők során a mai falu legelső lakott része, az először terra Bechként említett rét elnéptelenedett.[7] A szegeket 1943-ban egyesítették.[8]
A település déli határában folyik a Salomfai-patak.[9] A település mezőgazdasági település, a környező erdők állami tulajdonúak lettek 1945 után, amelyek az utóbbi időszakban már nagyrészt magántulajdonúak.[10][11]
2000-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály a 18-59 év közötti, ezt követi a 60 év felettiek csoportja. A település legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, főként Zalaegerszegre.[5]
Fekvése
[szerkesztés]Településföldrajz
[szerkesztés]Jellegzetes szeres település, a Göcsejben Zalaegerszegtől délnyugatra, több kisebb mellékút kereszteződésében fekszik,[3] Zalaegerszeg vonzáskörzetében.[12] Hét kisebb, dombra épült településrész (szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. A település központi részén fekszik Barabásszeg és Pajzsszeg és itt laknak a legtöbben. Salomfa ma már lakatlan. Kereseszegnek összesen két lakosa van. Kislengyel fejlődő településrész.[10]
Vízrajz
[szerkesztés]Becsvölgye nyugati határánál a Salomfai-patak, keleti határánál a Kislengyeli-patak fut. Mindkettő a Csertába folyik.[13]
Közlekedés
[szerkesztés]A megyeszékhely felől a Lenti térségéig húzódó 7405-ös úton, déli irányból, a 75-ös főút felől a 7415-ös úton, keletről, Gombosszeg irányából a 7414-es úton közelíthető meg,[13] Kustánszeggel pedig egy önkormányzati út köti össze. [A 7415-ös út nem érinti a település területét, a déli határától nem messze torkollik a 7405-ös útba.]
Autóbuszok járnak a településen.[14] Vasútvonal nem halad át a településen.[15] Keleten Gombosszeg, délkeleten Petrikeresztúr, északnyugaton Kustánszeg, nyugaton Szilvágy, délen pedig Barlahida a legközelibb település.[3]
Geológia
[szerkesztés]Becsvölgye két patak völgyén és a köztük elhelyezkedő magasabb területen fekszik.[13] A környék a perm időszakban süllyedésnek indult, ebből a korból származnak az itt előforduló legöregebb kőzetek is. A triász korszak üledékei jelentős szénhidrogénkészletet tartalmaznak. A jura időszak és a kréta időszak során újabb üledékrétegek rakódtak rá a korábbi üledéktakaróra. Egy újabb süllyedés miatt a területet tenger öntötte el az eocén korban, majd az oligocén idején újra szárazra került a vidék. A miocén korban ismét süllyedés történt, amely során vastag üledéktakaró rakódott le. A tenger visszahúzódásával újra szárazfölddé vált a vidék, majd az ős-Mura és az ős-Rába kialakította a zalai térség hordalékkúpjait. Az eljegesedések során/után túlnyomóan homokos, vályogos löszös talaj jött létre.[16]
Éghajlat
[szerkesztés]A terület éves csapadékmennyisége meghaladhatja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónapok a június–július. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A csapadékos napok száma 95 körül alakul. Havazásra elsősorban a december-február közti időszakban lehet számítani. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra. A 30 °C nappali átlaghőmérsékletű napok száma kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is. Az első fagyos nap október 15-e körül, míg az utolsó április 25-26 környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napot tesz ki. A völgyekben gyakori a ködképződés a mélyebb elhelyezkedés miatt.[17]
Története
[szerkesztés]Barabásszegen egy körülbelül 5800 éves, rézkori női vénuszfigurára bukkantak.[18] A területen bronzkori leleteket is találtak.[19]
Az ókorban a közelben haladt a borostyánút.[20]
A Becs név eredete vitatott, egyesek szerint a szó avar eredetű, jelentése lehet körvár, őrtorony esetleg jelenthet őrhelyet is, de különböző nemzetiségű személyek nevéből is eredeztethető, azonban ez sem biztos.[21] A szeg szó helyet, területet jelent.[10] Barabásszeg északi területén állt a mai Becsvölgye legelső helysége, amelyet 1178-ban terra Bech néven említettek. Kislengyelt már 1178-ban megemlítették (elkülönülő településként).[7] Ekkoriban terra Bech közelében állt egy templom, amely a törökök idején elpusztult. Későbbi források szerint a középkorban Becsszegnek is hívhatták.[7] Az egykori Becsszegben 1497-ben Becsvölgyi, 1513-ban Becs, 1542-ben ismét Becsvölgyi nevezetű nemesi családokat írtak össze. A török időkben nem említettek ilyen települést, feltehetőleg a lakosok Barabásszegbe költöztek.[7] A mai falu területén számos kisnemesi család élt, akiknek nem voltak jobbágyaik, földjeiket művelték meg, esetleg cselédet alkalmaztak.[20]
A török portyák idején a lakosoknak gyakran kellett települniük védettebb helyekre, emiatt a középkorban létesült szegek, illetve részeik egyrésze ma már más helyen találhatóak, mint alapításuk idejében.[7]
A reformáció során sokan áttértek az újabb eszmékre, ám Zala vármegye nagyobb részén 18. század végén a legtöbben visszatértek a katolikus hitre, ezt elősegítette Biró Márton veszprémi püspök erőszakos fellépése.[20] 1787-ben Barabásszegen már templomot építethettek a protestánsok.[20][22]
1845-ben 79 kétségtelen nemest írtak össze.[23]
1943-ban került egyesítésre a sok településrész, ekkor jött létre a mai Becsvölgye.[8] Római katolikus temploma 1949–50-ben épült meg, miközben a községben olajkutakat hoztak létre. A nyolcvanas évek végén 24 kilométer vízvezetéket, 15 kilométernyi burkolt úthálózatot építettek.[24]
Politikai élete
[szerkesztés]Az 1998-as magyarországi önkormányzati választáson három független jelölt indult a polgármesteri székért, Kovács Gyuláné, Németh Csaba és Magai Ágota Éva, a hivatalban lévő polgármester, aki megtarthatta pozícióját. A képviselő-testületi helyekért 19 jelölt indult, akikből 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Héder József, Luczi Mária, Mileji Kálmánné, Mileji László, Molnár István és Szabóné Móricz Mária.[25]
A 2002-es magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki ismét polgármester lett. A képviselő-testületi helyekért 8 jelölt indult és mind képviselők lettek. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Egyed Gyula Csaba, Horváth Ferenc, Horváth József, Luczi Mária, Sárkőzi György és Szabóné Móricz Mária.[26]
A 2006-os magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki negyedszerre is polgármester lett. A képviselő-testületi helyekért 13 jelölt indult, akik közül 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Háriné Vörös Éva, Horváth Anita, Luczi Mária, Szabóné Móricz Mária és Tóth Balázs.[27]
A 2010-es magyarországi önkormányzati választáson egy jelölt indult a polgármesteri címért, Magai Ágota Éva. A képviselő-testületi helyekért 12 jelölt indult, akikből 4 lett képviselő. A képviselők névsora: Bicsák Richárd, Kovács Roland, Szanati István és Tóth Balázs.[28]
A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson 670 fő szerepelt a névjegyzékben, ebből 389 fő adta le a szavazatát, amelyből 6 bizonyult érvénytelennek. Kovács Gyuláné független jelölt 192 (50,13%), míg Magai Ágota Éva, a korábbi polgármester[29] és független jelölt 191 szavazatot (49,87%) kapott.[30] A szoros eredmény miatt fellebbeztek, ám ez nem változtatott az eredményeken, ezért Kovács Gyuláné lett a polgármester.[31] Az egyéni listán 12 független jelölt indult, ebből 4 lett képviselő. 670 fő szerepelt a névjegyzékben, 389 fő jelent meg a szavazáson és 1 szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Szanati Istvánt 284, Bicsák Richárdot 215, Baksa Ferencnét 163 és Mileji Lászlót 160 szavazattal képviselőkké választották.[30] 2015-ben a képviselő-testülete feloszlatta magát.[32][33]
A 2016. október másodikán tartott népszavazáson a választók 50,2 százaléka adta le szavazatát a településen, amelyből 95,11% a Nem lehetőséget választotta, 1,83% az Igen lehetőségre voksolt. A leadott szavazatok 3,06 százaléka érvénytelen szavazat volt.[34]
A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson a településen 645 választópolgár adhatta le voksát.[35] A választáson két polgármesterjelölt indult, mindkettő függetlenként: Bicsák Richárd és Kovács Gyuláné. Az egyéni listás jelöltek mindegyike függetlenként indult. A jelöltek a következők voltak: Bán Jánosné, Geráth László, Kovács Gyuláné (polgármesterjelöltként is indult), Mileji László, Szabó József, Szanati István, Tóth Balázs.[36]
Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Mileji László (független)[37]
- 1994–1998: Magai Ágota (független)[38]
- 1998–2002: Magai Ágota (független)[39]
- 2002–2006: Magai Ágota Éva (független)[40]
- 2006–2010: Magai Ágota (független)[41]
- 2010–2014: Magai Ágota Éva (független)[42]
- 2014–2015: Kovács Gyuláné (független)[43]
- 2015–2019: Bicsák Richárd (független)[44]
- 2019–2024: Bicsák Richárd (független)[45]
- 2024– : Bicsák Richárd (független)[1]
A településen 2015 őszén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[46] A választást eredetileg szeptember 20-ára írták ki, de aznap mégsem lehetett megtartani, elegendő számú jelölt hiányában.[47] Az újabb választás időpontját két héttel későbbre, október 4-ére tűzték ki, és ekkor már bőven akadtak vállalkozó szellemű jelöltek is: a polgármesteri posztért hárman, a négy képviselői helyért 15-en szálltak ringbe.[44]
Népessége
[szerkesztés]Népessége 1870-től számítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint:
Év | Lakosság (fő) | Változás % |
---|---|---|
1870[4] | 426 | - |
1880 | 426 | -0 |
1890 | 683 | +48,3 |
1900 | 874 | +25 |
1910 | 1184 | +30,8 |
1920 | 1303 | +9,6 |
1930 | 1493 | +13,7 |
1941 | 1655 | +9,4 |
1949 | 1506 | -11,7 |
1960 | 1381 | -7,8 |
1970 | 1278 | -7,7 |
1980 | 1085 | -16,2 |
1990 | 984 | -9,7 |
2001 | 880 | -10,1 |
2011 | 822 | -6,8 |
2015 | 770 | -16,2 |
Lakosok száma | 791 | 785 | 770 | 738 | 687 | 703 | 700 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Becsvölgye lakosságának száma 2015-ben 770 fő volt, amely Zala megye lakosságának 0,28%-a. Népsűrűsége alacsony, a 36 fő/km²-t sem éri el, a széttördelt településrendszernek köszönhetően, amely miatt viszonylag nagy kiterjedésű területen húzódik. A településen 348 lakóházában átlagosan 2,2 ember él.[4]
2000-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály 18-59 év közötti, a második leggyakoribb korosztály az idős, 60 év feletti. A település legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, legfőképp Zalaegerszegbe.[5]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,3%, cigány 2,7%, német 1,48%. A lakosok 44,9%-a római katolikusnak, 20,2% reformátusnak, 1,34% evangélikusnak, 4,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,1% nem nyilatkozott).[48]
Címere
[szerkesztés]A Becsvölgye címerében látható fa egy életszimbólum. (A fa valószínűleg egyik nevezetességét, a Rákóczi-tölgyet is jelképezi). A fa feletti nap az energia jelképe. A hét csillag egy-egy településrészre utal, amelyek a patakokat jelképező sávokon helyezkednek el.[49]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Rákóczi-tölgy (Nagy Tőfa) egy kocsányos tölgy. Magassága 25 m, kerülete 610 cm, kora pedig a becslések szerint 500 év. Becsvölgye címerében található fa is ezt a tölgyet jelképezheti.[50] Egyes legendák szerint Rákóczi Ferenc megpihent alatta, míg más legendák Mátyás király megpihenéséről szólnak a fa tövében.
- A katolikus templomot 1949–50-ben építették.[51]
- A falu református templomának építése 1787-ben fejeződött be és ekkor szentelték fel.[52] legutoljára 2006-ban újították fel.[53]
- A fa harangláb a katolikus templom kertjében, négy oszlopon áll, benne két harang található.[54][55]
Gazdasága
[szerkesztés]A település mezőgazdasági település.[7][56] A környező erdők állami tulajdonúak lettek 1945 után,[10] ma már nagyrészt magántulajdonúak. A falu melletti erdők a Zala Megyei Kormányhivatal igazgatása alatt állnak, azon belül pedig a Baki erdőtervezési körzethez tartozik.[11] A településnek[6] ivóvízhálózata van, de közcsatornázása nincs.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 22. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
- ↑ a b c Becsvölgye népességének változása 1870-2015. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
- ↑ a b c d e Zalaegerszegi fejlesztési régió (doc). www.terport.hu. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
- ↑ a b Becsvölgye intézményei. www.becsvolgye.hu. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
- ↑ a b c d e f Bíró Friderika: A szegek világa - Göcsej néprajza a 18-20. században. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
- ↑ a b Településünk története. www.becsvolgye.hu. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
- ↑ OpenStreetMap - A szabad világtérkép. www.openstreetmap.hu. [2016. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ a b c d Becsvölgye településrészei. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
- ↑ a b Erdészeti információk. erdoterkep.nebih.gov.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Zala megye statisztikai évkönyve. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ a b c Becsvölgye. Google Térkép. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
- ↑ Zalaegerszeg-Becsvölgye buszútvonalak. [2016. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
- ↑ MÁV menetrendek. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
- ↑ A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
- ↑ Hóborné Kiss Gabriella, Hóbor József: A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. 46–49. o. Hozzáférés: 2016. július 27.
- ↑ Győrffy, István (2016. február 28.). „A becsvölgyei női idol hagyatékán”. Zalai Hírlap. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
- ↑ Kőszegi Frigyes: A Dunántúl története a késő bronzkorban. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum. 1988. 20., 125. o.
- ↑ a b c d Vándor László: Zala megye ezer éve. 101. o. Hozzáférés: 2016. július 31.
- ↑ Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben: Avar szavak a Tisza mente földrajzi neveiben. 2006. Hozzáférés: 2016. július 26.
- ↑ Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 109. o.. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 1.
- ↑ Becsvölgye nemesi összeírása. zml.hu. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
- ↑ Ahová már nem vezet út és szomorú a jövő. zaol.hu. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ 1998-as önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
- ↑ 2002-es önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
- ↑ 2006-os önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
- ↑ 2010-es önkormányzati választások. www.valasztas.hu. [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
- ↑ 2010-es önkormányzati választások. www.valasztas.hu. [2004. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ a b 2014-es önkormányzati választás. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ (2014. október 14.) „Két zalai településen is fellebbeztek az eredmény ellen”. [2016. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ Feloszlatta magát Becsvölgye képviselő testülete. www.zaol.hu. [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
- ↑ Szervezeti felépítés. Becsvölgye önkormányzata. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
- ↑ Hol voltak hiperaktívak, és kik a legnagyobb trollok?. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
- ↑ Választópolgárok száma Becsvölgye. valasztas.hu. (Hozzáférés: 2019. október 13.)
- ↑ Jelöltek, listák Becsvölgye. valasztas.hu. (Hozzáférés: 2019. október 13.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ a b Becsvölgye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 4. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Becsvölgye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Becsvölgye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. szeptember 20. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Becsvölgye címere. www.nemzetijelkepek.hu. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Rákóczi-tölgy-Becsvölgye. evfaja.hu. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ becsvölgyei Katolikus Templom. www.epulettar.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)[halott link]
- ↑ becsvölgyei református templom. www.kirandulastervezo.hu. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ Felújítják a becsvölgyei református templomot. www.kulturpont.hu. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ Becsvölgye község adatai - földhivatal, térkép, önkormányzat. foldhivatalok.geod.hu. [2016. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
- ↑ becsvölgyei Katolikus Templom (becsvölgyei fa harangláb). www.kirandulastervezo.hu. [2016. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
- ↑ Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 111. o.. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 2.
További információk
[szerkesztés]- Bíró Friderika: A szegek világa - Göcsej néprajza a 18-20. században. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH