Magyarszerdahely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarszerdahely
Magyarszerdahely címere
Magyarszerdahely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Marczin György[1]
Irányítószám 8776
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 509 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 31,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarszerdahely (Magyarország)
Magyarszerdahely
Magyarszerdahely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 20″, k. h. 16° 56′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 20″, k. h. 16° 56′ 16″
Magyarszerdahely (Zala megye)
Magyarszerdahely
Magyarszerdahely
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszerdahely témájú médiaállományokat.

Magyarszerdahely község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A község Nagykanizsától északra, 16 km távolságra van a Zalaegerszegre vezető út keleti oldalán. Határa részint dombos és sík, a település szabálytalan kiterjedésű.

Környező települések: Bocska, Börzönce, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Magyarszentmiklós, Pölöskefő, Újudvar, Zalaszentbalázs.

Története[szerkesztés]

A terület a régészeti feltárások szerint régóta lakott hely, kedvező volt a megtelepedésre. A középső rézkor emlékeit a Homoki dűlőben találták meg. A korai bronzkor idején itt állt települést is feltárták. A késő bronzkor leleteit a Homoki és Kardoskúti dűlőben találták meg. A késő vaskori jelenlétet a kelta sírok bizonyították (Hamuszínpuszta, Homoki dűlő, Újnéppuszta). A római kor emlékeit az 1. század közepén találták meg. A feltárt temetőt folyamatosan használták. Találtak hamvasztásos és csontvázas temetkezést is.

A népvándorlás századaiban többek között avarok telepedtek meg a község területén. Az 1970-es évek ásatásai bizonyító erejűek. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók szabdalta mocsaras vidék volt. A községen országút haladt át, ezért választották a helyet a pálos barátok lakóhelyül. Kolostoruk a mai Herke-dűlőben állhatott. A férfi szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, vásározóhellyé vált.

A feltárt leletek alapján Magyarszerdahely területe folyamatosan lakott hely volt. Levéltári adatok a 14. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1323-ban Zerdahel néven említik, 1699-ben Puszta Szerdahely, 1720-ban Szerdahel Szigete, 1854-ben Magyar Szerdahely, 1863-ban Magyar-Szerdahely, 1877-ben Magyarszerdahely. A név a szerdánként tartott vásárra és piacra utal. A magyar előtag különbözteti meg a szintén Zala megyei Tótszerdahelytől.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István-szobor[4]
  • A Szociális Otthon épülete Újnéppusztán.
  • Szent István tiszteletére épített temploma 1752-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Gábor Andor (1884–1953) író, költő, publicista a faluhoz tartozó Újnéppusztán született

Vígh László, az MTA rendes tagja, a Straub Örökség Alapítvány elnöke 1950. február 6-án Magyarszerdahelyen született.[5][6]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. István, a szobor: másfél száz változatHVG
  5. MTA SZBK – Vígh László
  6. A Straub Örökség Alapítvány honlapja
  • Zala megye kézikönyve

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]