Ugrás a tartalomhoz

Bak (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bak
Bak panorámaképe
Bak panorámaképe
Bak címere
Bak címere
Bak zászlaja
Bak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Tamás Attila (független)[1]
Irányítószám8945
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség1528 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 50′ 40″46.728969°N 16.844431°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 50′ 40″46.728969°N 16.844431°E
Bak (Zala vármegye)
Bak
Bak
Pozíció Zala vármegye térképén
Bak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bak község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zalai-dombság területén, a Göcsejben, a Felső-Válicka patak völgyében fekszik a megyeszékhely Zalaegerszegtől körülbelül 12 kilométerre. Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja.

A település közúton: a KeszthelyLenti-Rédics között húzódó 75-ös, illetve a Nagykanizsa térségét Vasvárral összekötő 74-es főúton érhető el, s a megyeszékhellyel, illetve északi településszomszédaival összeköti a 7410-es út is. Letenye térségétől a Becsehelyről induló 7536-os út vezet idáig, délnyugati szomszédaival pedig a Pákáig húzódó 7543-as út köti össze.

A településen számos távolsági autóbuszjárat is keresztülhalad, így összeköttetésben áll Zalaegerszeggel, Nagykanizsával, Lentivel és Budapesttel is.

Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg. Bak vasútállomás Sárhida megállóhely és Baktüttös megállóhely között található.

Története

[szerkesztés]
A Makovecz Imre tervei alapján épült faluház

Bak első fennmaradt említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta, V. István azoban visszavette az apátságtól. Később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt rendezett. Egy ideig az Ördög család volt a földesura, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században és 1600 után is többször feldúlták a törökök.

1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak létre Bakon. A korábban mezővárosi jogokkal rendelkező település a 18. században ismét egy falu szintjére esett vissza. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, amely teljesen leégett.

1898-ban épült meg a településen áthaladó CsáktornyaZalaegerszegUkk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, és 1935-től autóbusz is jár a településre.

A második világháború során sok baki származású katona esett el, jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakost pedig megsemmisítőtáborokba hurcoltak el a faluból.

A háború után ismét nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, s ez sok lakosnak biztosított munkahelyet. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turistaforgalma jelentősen megnőtt.

1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn gázkitörés történt, ezért a falu lakosait több napra ki kellett telepíteni.

A településen polgárőrség működik.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Lövey István (független)[4]
  • 1994–1998: Lövey István (független)[5]
  • 1998–2002: Lövei István (független)[6]
  • 2002–2006: Lövei István (független)[7]
  • 2006–2010: Molnár Károly (független)[8]
  • 2010–2014: Molnár Károly (független)[9]
  • 2014–2019: Molnár Károly (független)[10]
  • 2019–2024: Farkas Tamás Attila (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1628
1594
1578
1572
1584
1540
1528
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, cigány 2,16%, német 0,93%. 64,7% római katolikusnak, 1,04% reformátusnak, 4,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Érdekesség

[szerkesztés]

Egyike az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (3,2 km átmérő, elfogadva: 1988 óta).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  6. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]