Radamos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radamos (Radmožanci)
Radmožanci 1960.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Alapítás éve 1381
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9223
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 254 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 165 m
Terület 11,93 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Radamos (Szlovénia)
Radamos
Radamos
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 23′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radamos témájú médiaállományokat.

Radamos (szlovénül Radmožanci) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 20 km-re keletre, Lendvától 8 km-re északnyugatra a Lendva és a Bukovnica-patak között, a magyar határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1381-ben "Radamas" néven történt. 1411-ben "Poss. Radamus" néven szerepel.[2] Az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint "RÁDAMÁS. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobronakhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős termékenységű, Lendva vize ugyan gyakran szokta elönteni, szőleje nints, második osztálybéli." [3]

Légi fotó

Fényes Elek szerint "Radamos, magyar falu, Zala vmegyében, az alsó-lendvai uradalomban, 379 kath. lak." [4]

1910-ben 658, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 254 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu búcsújáróhelye az erdőben álló Mária-fa. A kegyhely eredete 1947-ből származik, amikor Füle József falusi pásztornak a Fekete-erdőben egy tölgy tetején megjelent a Szűzanya. Később az erdőben mintegy kétszáz embernek volt látomása, vagy csodaélménye. A fa kérgét mára teljesen elhordták a csodára váró emberek, akik ma is rendszeresen zarándokolnak el a kegyhelyre.
  • A falu kulturális emléke egy a határában álló, a 20. század második negyedében emelt kőkereszt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.