Musznya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Musznya (Moščanci)
Musznya látképe.
Musznya látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1405
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9202
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség275 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság283 m
Terület3,2 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Musznya (Szlovénia)
Musznya
Musznya
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 45′ 15″, k. h. 16° 10′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 15″, k. h. 16° 10′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Musznya témájú médiaállományokat.

Musznya (szlovénül: Moščanci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 11 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Macskóc-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1405-ben "Muzna" alakban említik először. 1429-ben "Kysmuzna", 1464-ben "Mwzna", 1496-ban "Muzna" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Közbirtokosoké, többek között a Musznai, kustanolczi Szabó stb. családoké volt. A Keresztúri család 1405-ben Keresztur, Muszna és Kis-Korog, 1429-ben Keresztur, Barkócz és Kis-Muszna helységben birtokos.[2] Később az egervári uradalomhoz tartozott, a Szécsényiek, a Nádasdyak és Szapáryak voltak főbb birtokosai. Egyházilag Szentsebestyén plébániájának filiája volt.

Vályi András szerint " MUZNA. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai G. Nádasdi, és G. Szapári Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz közel, és annak filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai."[3]

Fényes Elek szerint " Musznya, vindus falu, Vas vármegyében, 173 evang. lak. Közbirtokosoké."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Musznya. Házszám 52, lélekszám 203. Lakosai vendek; vallásuk ág. ev. Postája Battyánd, távírója Mura-Szombat."[5]

1910-ben 348, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 275 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kulturális emlék a 20. század elején épült Zrinski-ház.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye