Seregháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Seregháza (Serdica)
Seregháza látképe
Seregháza látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rang falu
Alapítás éve1366
Polgármester Edvard Mihalič
Irányítószám 9262
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség528 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület4,99 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Seregháza (Szlovénia)
Seregháza
Seregháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 01′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregháza témájú médiaállományokat.

Seregháza (korábban Szerdicsa, szlovénül: Serdica, vendül Serdiča, németül: Saldinhof) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ mellett a Lendva partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1366-ban "Villa seu poss. Saldinhowf prope caput fluvii Lindua" alakban említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Seregházával együtt ekkor kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint "SZERDICZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, mellynek filiája; határja középszerű, javai jelesek."[3]

Fényes Elek szerint "Szerdicsa, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 328 kath., 48 evang. lak. Savanyuvizzel. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Seregháza, régi nemesi község a Lendva patak mentén. Házainak száma 115, lélekszáma 665. Lakosai vendek és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat."[5]

1910-ben 737, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 528 lakója volt a falunak.

Seregháza

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Fartek-malom ma már nem működik. A vízlendvai iskola tengeri fosszília gyűjteménye látható benne.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye