Vasnyíres
| Vasnyíres (Brezovci) | |
 | |
| Vasnyíres kápolnája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Battyánd |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Ludvik Novak |
| Irányítószám | 9201 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 245 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 203 m |
| Terület | 4,23 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 21″, k. h. 16° 07′ 16″46.705947°N 16.121114°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 21″, k. h. 16° 07′ 16″46.705947°N 16.121114°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vasnyíres témájú médiaállományokat. | |
Vasnyíres (korábban Brezócz, szlovénül: Brezovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Muraszombattól 10 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) és a síkság határán fekszik. A legtöbb ház a Pálmafa és Battyánd közötti út mellett, a többi kissé távolabb elszórtan található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu első írásos említése 1365-ből való "Baryzcylch" néven. Ekkor kapták Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a település "Brezzench in districtu Sancti Martini" alakban (azaz a szentmártoni kerülethez tartozó Brezenc) szerepel.[2] A felsőlendvai vár uradalmához tartozott. A Széchyek fiági kihalásával 1685-ben a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett.
Vályi András szerint " BRESÓTZ. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Szapáry, és Gróf Battyáni Uraságok, fekszik hegyek között Mór vizéhez nem meszsze. Határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."[3]
Fényes Elek szerint " Brezócz, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban, hegyek közt, 14 katholikus, 214 evangelikus lak. Utolsó p. Radkersburg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Vas-Nyíres. Házszám 70, lélekszám 380. Lakosai r. kath. és ág. ev. vallásu vendek. Postája Battyánd, távirója Muraszombat."[5]
1910-ben 352, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. A helyiek főként mezőgazdasággal foglalkoznak, vegyesen evangélikus és katolikus vallásúak. 2002-ben 264 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kápolnája a 20. század második negyedében épült.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Talányi Ferenc (eredetileg Temlin Ferenc) újságíró, magyarosító, később szlovén kommunista partizán és propagandista, itt született
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. Hozzáférés: 2021. április 28.
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
