Türke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Türke (Trdkova)
Trdkova-Goricko1.png
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségKuzma
Rang falu
Alapítás éve1387
Polgármester Jožef Škalič
Irányítószám 9263
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság369 m
Terület5,01 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Türke (Szlovénia)
Türke
Türke
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 51′ 25″, k. h. 16° 07′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 25″, k. h. 16° 07′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Türke témájú médiaállományokat.

Türke (szlovénül: Trdkova) falu Szlovéniában a Muravidéken, Kuzma községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 30 km-re északnyugatra a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közvetlen közelében fekszik. A településen található a Szölnöki-patak (Türke-patak, szlovénül: Seniški potok) forrása.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1387-ből való "Trekwlgh" néven, ekkor Dobra várának uradalmához tartozott.[1] Dobrát 1387-ben kapja királyi adományként a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy Miklós nádor. Az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásánál Türke is, ekkor még Trekvölgy néven szerepel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett.

A 16. században itt is elterjedt a reformáció, 1627-ben Türke is a felsőszölnöki gyülekezethez tartozott. Az 1698-as egyházi vizitáció szerint azonban a gyülekezet már újra katolikus volt. Az 1778-as vizitáció feljegyzése szerint az itteni gyerekek Felsőszölnökre jártak iskolába. A szomszédos Martinyán 1860-ban nyílt az iskola, melyet 1945-ben nyolc osztályossá bővítettek. 1914-ben Türkével együtt 134 tanuló járt ide.

Vályi András szerint " Türke, vindus falu Vas vármegyében, a dobrai uradalomhoz tartozik, 224 hold majorsági birtokkal."[2]

Fényes Elek szerint " Türke, vindus falu, Vas vmegyében, sovány, hegyes vidéken, 283 kath. lak., kik gyakori ügyes lopásaik miatt mintegy példa beszéddé váltak egész Vandaliában. F. u. gróf Batthyáni."[3]

A 19. század második felében szomszédos Martinyával egyesítették.

1910-ben Magasfoknak Türkével együtt 825, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. 1919-ben mindkét falut a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, s az egyesítést megszüntették. 1941-ben ismét Magyarországhoz jutott, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1975-ben a Magasfoki iskola megszüntetése után a gyerekek Péterhegyre vagy Kuzmára járnak.1991 óta a független Szlovén Köztársaság része.

Ősi tölgyfa Türke határában.
A Hármashatárkő három arca

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.