Gyanafa
| Gyanafa (Ženavlje) | |
 | |
| A gyanafai léggömb-emlékmű. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9203 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 97 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 349 m |
| Terület | 3,53 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 10′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 10′ 38″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyanafa témájú médiaállományokat. | |
Gyanafa (szlovénül: Ženavlje, németül: Schönabla) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 25 km-re északra, a magyar határhoz közel, Felsőlendva mellett fekszik. A település dombvidéki jellegű. A legutóbbi adatok szerint 99 lakója van.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése Gyanon alakban 1387-ből származik.[2] Ekkor adja Zsigmond király a dobrai uradalmat Felsőlendvai Széchy Miklós nádornak. Előbb a dobrai vár, majd a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint "GYANOVLA. Zsanovla. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrótzhoz nem meszsze, Sz. Gothárdhoz 3/4 mértföldnyire határja soványas, tulajdonságai hasonlítanak Boretsához, harmadik Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Gyanavla, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 140 evang. lak. Ut. p. Radkersburg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Gyanafa, 66 házzal és 369 róm. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Földesurai voltak a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok."[5]
1910-ben 423, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A kis falu arról vált világhírűvé, hogy itt ért földet 1934. augusztus 18-án a sztratoszféra hősei, a belga Max Cosyns és tanítványa Nérée van der Elst léggömbje. Bronzból készült emlékművüket 1997. augusztus 18-án avatták fel a településen.
- Pünkösdi templom
További információk[szerkesztés]
- Gyanafa Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenija info – Ženavlje
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye