Lendvakislak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lendvakislak (Krnci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1395
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9221
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 59 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
Terület2,63 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lendvakislak (Szlovénia)
Lendvakislak
Lendvakislak
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvakislak témájú médiaállományokat.

Lendvakislak (korábban Kernyecz, szlovénül: Krnci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 10 km-re északkeletre a Bokrácsi-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1395-ben "Kernelicz" alakban említik először. A Nádasd nembeli Nádasdy és Darabos családok birtoka volt. 1403-ban a birtok a rimaszécsi Széchy család birtoka lett. 1408-ban "Poss. Kerninch" néven említik.[2] 1687. szeptember 15-én a vasvári káptalan előtt aláírt szerződésben gróf Kéry Ferenc, Vas megyei főispán, kamarás és tábornok és neje rimaszécsi gróf Széchy Julianna a birtokot a Szapáry családnak adta el.[3]

Vályi András szerint " KERNECZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Szapári Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kancsóczhoz nem meszsze, és annak filiája, ámbár külömbféle javai vannak; de földgye soványas."[4]

Fényes Elek szerint " Kernecz, vindus falu, Vas vmegyében, 103 evang., 4 kath. lak."[5]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kislak magyar falu, 24 házzal és 135 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat."[6]

1910-ben 142, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 59 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu haranglábát 1938-ban építették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: X. kötet [Sáaghy - Szombathy]. Pest: Ráth Mór. 1863.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye