Lendvakislak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lendvakislak (Krnci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1395
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9221
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 59 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
Terület2,63 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lendvakislak (Szlovénia)
Lendvakislak
Lendvakislak
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvakislak témájú médiaállományokat.

Lendvakislak (korábban Kernyecz, szlovénül: Krnci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 10 km-re északkeletre a Bokrácsi-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1395-ben "Kernelicz" alakban említik először. A Nádasd nembeli Nádasdy és Darabos családok birtoka volt. 1403-ban a birtok a rimaszécsi Széchy család birtoka lett. 1408-ban "Poss. Kerninch" néven említik.[2] 1687. szeptember 15-én a vasvári káptalan előtt aláírt szerződésben gróf Kéry Ferenc, Vas megyei főispán, kamarás és tábornok és neje rimaszécsi gróf Széchy Julianna a birtokot a Szapáry családnak adta el.[3]

Vályi András szerint " KERNECZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Szapári Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kancsóczhoz nem meszsze, és annak filiája, ámbár külömbféle javai vannak; de földgye soványas."[4]

Fényes Elek szerint " Kernecz, vindus falu, Vas vmegyében, 103 evang., 4 kath. lak."[5]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kislak magyar falu, 24 házzal és 135 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat."[6]

1910-ben 142, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 59 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu haranglábát 1938-ban építették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: X. kötet [Sáaghy - Szombathy]. Pest: Ráth Mór. 1863.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye