Kerkaszabadhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkaszabadhegy (Stanjevci)
A kápolna.
A kápolna.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régió Pomurska
Község Péterhegy
Rang falu
Alapítás éve 1448
Polgármester Franc Šlihthuber
Irányítószám 9203
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 195 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 310 m
Terület 6,69 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kerkaszabadhegy (Szlovénia)
Kerkaszabadhegy
Kerkaszabadhegy
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 30″, k. h. 16° 11′ 00″

Kerkaszabadhegy (korábban Sztanyócz, szlovénül Stanjevci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 20 km-re északra, Péterhegytől 1 km-re nyugatra, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Petőházi-patak (Peskovski-potok) mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1448-ban a Békássy család levéltárában található okiratban említik először "Stanicz" alakban. 1476-ban "Zthanyncz", 1486-ban "Sthanycz", 1495-ben "Zthanycz" néven szerepel a korabeli forrásokban. A petróczi Henczelfi és Kövér családok birtoka volt.[2]

Vályi András szerint " SZTANÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fel. Petróczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító. " [3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Szabadhegy, 92 házzal és 499 vend lakossal. Vallásuk ág. ev. és kevés r. kath. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Lakosai a munkaidőben mint napszámosok, távol vidékekre vándorolnak." [4]

1910-ben 467, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Iskolája 1913-ban épült, első tanítója Kurz Sándor volt. 1919-ig Vas vármegye Muraszombati járásának része volt. Ezt követően Vendvidéki Köztársaság részének nyilvánította és birtokba is vette, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak ítélte oda a trianoni békeszerződés. 1941-ben a magyar hadsereg visszafoglalta, s 1945-ig megtartotta, utána újból Jugoszlávia része lett, egészen 1991-ig. 1962-ben felépült az új péterhegyi iskola, ettől kezdve az itteni gyerekek oda jártak iskolába, a régi iskolát pedig bezárták. A legutolsó adat szerint 2002-ben 195 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus kápolnája 1923-ban épült neogótikus stílusban. 2005-ben renoválták.
  • Kulturális emlék az 1913-ban épített régi iskola épülete. 1962-ig működött.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye