Lendvanyíres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lendvanyíres (Brezovica)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségNagypalina
Rang falu
Alapítás éve1379
Polgármester Damijan Jaklin
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 217 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület3,1 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lendvanyíres (Szlovénia)
Lendvanyíres
Lendvanyíres
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 35′ 39″, k. h. 16° 20′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 39″, k. h. 16° 20′ 06″

Lendvanyíres (korábban Brezovicza, szlovénül: Brezovica) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Nagypalinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 12 km-re nyugatra, a Cserni és Csernec patakok közötti síkon fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az őskorban is élek emberek. Ezt bizonyítja az itt talált kőszekerce és a falutól északkeletre feltárt, a rézkortól a középkorig folyamatosan lakott település maradványa. A ókorban itt haladt át a Poetoviót (a mai Ptujt) Savariával (a mai Szombathellyel) összekötő kereskedelmi és hadiút.

A települést 1379-ban "Brezouica" alakban említik először. 1381-ben "Pred. Brezenyche", 1524-ben "Villa Brezowiczalakos" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt.[2] A belatinci uradalom részeként a Bánffyak után a Csákyaké, majd a 19. században a désánfalvi Gyika család birtoka volt.

Vályi András szerint " BREZOVITZA. Elegyes falu Szala Vármegyében, birtokosa Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitsához közel, mellynek filiája, a’ Belatnitzi Uradalomban. Határja jó, vagyonnyai jelesek, tulajdonságaira nézve, hasonlít Bratontzhoz, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint " Brezovicza, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 293 katholikus lakossal. F. u. Gyika. Utolsó post. A.-Lendva."[4]

1910-ben 402, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 217 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A rézkortól a középkorig lakott település maradványai a falu északkeleti részén.
  • Római út maradványai.
  • Kulturális emlék az 1853-ban emelt kőkereszt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]