Lendvanyíres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lendvanyíres (Brezovica)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Nagypalina
Rang falu
Alapítás éve 1379
Polgármester Damijan Jaklin
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 217 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 167 m
Terület 3,1 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lendvanyíres (Szlovénia)
Lendvanyíres
Lendvanyíres
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 35′ 39″, k. h. 16° 20′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 39″, k. h. 16° 20′ 06″

Lendvanyíres (korábban Brezovicza, szlovénül Brezovica) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Nagypalinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 12 km-re nyugatra, a Cserni és Csernec patakok közötti síkon fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az őskorban is élek emberek. Ezt bizonyítja az itt talált kőszekerce és a falutól északkeletre feltárt, a rézkortól a középkorig folyamatosan lakott település maradványa. A ókorban itt haladt át a Poetoviót (a mai Ptujt) Savariával (a mai Szombathellyel) összekötő kereskedelmi és hadiút.

A települést 1379-ban "Brezouica" alakban említik először. 1381-ben "Pred. Brezenyche", 1524-ben "Villa Brezowiczalakos" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt.[2] A belatinci uradalom részeként a Bánffyak után a Csákyaké, majd a 19. században a désánfalvi Gyika család birtoka volt.

Vályi András szerint " BREZOVITZA. Elegyes falu Szala Vármegyében, birtokosa Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitsához közel, mellynek filiája, a’ Belatnitzi Uradalomban. Határja jó, vagyonnyai jelesek, tulajdonságaira nézve, hasonlít Bratontzhoz, első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint " Brezovicza, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 293 katholikus lakossal. F. u. Gyika. Utolsó post. A.-Lendva." [4]

1910-ben 402, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 217 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A rézkortól a középkorig lakott település maradványai a falu északkeleti részén.
  • Római út maradványai.
  • Kulturális emlék az 1853-ban emelt kőkereszt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]