Hegyesd
| Hegyesd | |||
 | |||
| Hegyesd település látképe a 281 méter magas Hegyesd hegyről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Adrián Szabolcs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8296 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 145 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 54′ 58″, k. h. 17° 31′ 16″46.916084°N 17.521105°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 58″, k. h. 17° 31′ 16″46.916084°N 17.521105°E | |||
 Hegyesd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Hegyesd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesd témájú médiaállományokat. | |||
Hegyesd község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Tapolcai-medence és a Déli-Bakony találkozásánál, az Eger-víz mellett helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Monostorapáti, délkelet felől Szentbékkálla, dél felől Mindszentkálla, délnyugat felől Diszel (Tapolca része), északnyugat felől pedig Sáska. Nyugat felől a legközelebbi település Zalahaláp, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, a 77-es főút felől a 73 136-os számú mellékúton, Zalahaláp felől pedig egy önkormányzati úton.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hegyesd (Hegyösd) nevét a fölötte emelkedő várral együtt 1329-ben említette oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven.
1337-ben az Ákos nemzetségből származó Mikcs bán utódainak, a Peleskeieknek a birtokai közé tartozott. 1389-ben Peleskei László Sára nevű leányának ítélték, 1398-ban azonban már új birtokosa volt: (felső) Lendvai Herczeg (Szécsi) Péter birtokaként említették, a vár és Páka helység Szécsényi Frank feleségéé és felső Lindvai Herczeg (Szécsi) Péteré. 1426-ban e Péter leánya Anna kapta királyi adományul Páka várossal és tartozékaival együtt. Anna előbb Szécsényi Kónya László, majd 1424-től Perényi Péter országbíró özvegye volt.
1910-ben 380 magyar lakosa volt, amelyből 373 római katolikus, 4 izraelita volt.
A 20. század elején Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hegyesdi várrom (14. század)[3]
- Műemlék kőhíd (19. század)[4]
- Trianon emlékmű (2020)
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Kiss Zsigmond (független)[5]
- 1994–1998: Kiss Zsigmond (független)[6]
- 1998–2002: Stark Sándor (független)[7]
- 2002–2006: Stark Sándor (független)[8]
- 2006–2010: Stark Sándor (független)[9]
- 2010–2014: Stark Sándor (független)[10]
- 2014–2019: Stark Sándor (független)[11]
- 2019–2024: Stark Sándor (független)[12]
- 2024– : Adrián Szabolcs (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 162 | 158 | 146 | 159 | 159 | 155 | 156 | 145 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 1,3% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,2%, református 5,1% felekezeten kívüli 9% (6,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 2,5% református, 1,3% izraelita, 14,5% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[14]
Régi mondások, falucsúfolók a településről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hegyesden a parasztok nem mennek templomba. [Mert (a szólás keletkezésének idején) a falunak nem volt temploma.][15]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 5..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "A várrom". Műemlékem.hu.
{{cite web}}: Unknown parameter|templatename=ignored (súgó) - ↑ "A kőhíd". Műemlékem.hu.
{{cite web}}: Unknown parameter|templatename=ignored (súgó) - ↑ "H települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19..
- ↑ "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 5..
- ↑ "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 5..
- ↑ "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 5..
- ↑ "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 26..
- ↑ "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 19..
- ↑ "Hegyesd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 3..
- ↑ Hegyesd Helységnévtár
- ↑ Hegyesd Helységnévtár
- ↑ Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csánki Dezső: A Hunyadiak kora
