Bakonytamási

Bakonytamási
Az evangélikus templom
Bakonytamási címere Bakonytamási zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Alapítás éve	1262
Polgármester	Forsthoffer Zoltán (független)
Jegyző	Leitner Pál
Irányítószám	8555
Körzethívószám	89
Testvértelepülései	Lista Nagybégány, Nagymad
Népesség
Teljes népesség	579 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	163 m
Terület	20,49 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-középhegység
Földrajzi középtáj	Bakony
Földrajzi kistáj	Pápai-Bakonyalja
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonytamási Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 17° 43′ 52″47.411111111111, 17.731111111111
Bakonytamási Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonytamási weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonytamási témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonytamási község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Kategóriájában eddig ötször nyerte el "A tiszta, virágos Veszprém megyéért" Közterület Szépítési Verseny első díját (2007, 2009, 2010, 2013, 2014), 2014-ben a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny elnöki különdíját kapta. 2006-os megalakulása óta a Pannontáj-Sokoró Natúrpark része.

Fekvése

Bakonytamási a (Pápa és Veszprémvarsány között húzódó 832-es számú főúton közelíthető meg; határszélét keleten érinti még a 8309-es út is. Közúton Pápateszérrel és Giccel, közigazgatási területét illetően az előzőek mellett még Nagydémmel szomszédos. A járási székhely, Pápa 24, a megyeszékhelyek közül Győr 35, míg a közigazgatásilag illetékes Veszprém 55 kilométerre található. (A közelben több járási székhely is van: Zirc 33, a Győr-Moson-Sopron vármegyei – világörökségi helyszínnel rendelkező – Pannonhalma 21, Tét 25, a Komárom-Esztergom vármegyei Kisbér 27 kilométerre fekszik.)

Domborzat

Bakonytamási határát a Bakonyaljára jellemző – délkelet-északnyugati irányú, 150–200 méter magas – homokos, helyenként kavicsos, hosszan elhúzódó dombok alkotják. A falu tengerszint feletti magassága 163 méter. Nevét a földrajzi szakirodalom a Kisalföld délkelet-keleti határvonalának egyik sarokpontjaként említi, de a kistáji besorolás szerint a Pápai-Bakonyaljához tartozik. A településről dél-délkeletre tekintve az Öreg-Bakony legmagasabb pontjai, a Kék- és Kőris-hegy (csúcsán polgári légiforgalmi radar), észak-északnyugatra pedig a Pannonhalmi-dombság Szemere és Csanak nevű vonulatai láthatók.

Vízrajz

Területének legjelentősebb vízfolyása a Marcal-folyó vízgyűjtő területéhez tartozó, itt kelet-nyugati irányba tartó Sokorói-Bakony-ér (Sokoróalji-Bakony-ér). (Helyben és néhány környékbeli településen Bornátnak hívják.) Ebbe szállítja vizét a település határában eredő, illetve azon átfolyó mintegy tucatnyi, délkelet-északnyugati irányú kisebb vízfolyás. Közülük kettő, a Gyűrűs-ér és a Sós-rét-ér szeli át a település belterületét.

Művelési ágak

A határ nagy része szántóföldként hasznosul. Az erdő kevés, újkori ültetésű, főleg akácos és nyárfás. A vízfolyások völgyeiben rétek vannak. Egyetlen szőlőhegye a Vörösi-szőlőhegy, a település délnyugati határában található. A szőlőművelés erősen visszaszorulóban van. A fénykorban főként direkt termő fajták voltak jellemzők.

Közigazgatási terület

A település közigazgatási területe a 20. században többször növekedett, ám mérete még így is meglehetősen kicsi, mindössze 2049 hektár. Jelenlegi kiterjedését a század második felében érte el, miután Gictől először 1931-ben Hathalompusztát, majd 1962-ben az azóta elnéptelenedett Gerencsérpusztát csatolták át hozzá.

Közlekedés

Bakonytamási közigazgatási területén a 832-es főút mellett a 83 121-es számú Hathalompuszta–Nagydém–Lovászpatona alsóbbrendű összekötő út is keresztülhalad.

A település közösségi közlekedése napjainkban kizárólag az autóbusz-közlekedésre szorítkozik. Közvetlenül Pápára, Győrbe, Zircre és Veszprémbe indulnak járatok. Pápára (~45 perc) és Győrbe (~62 perc) munkanapokon 5–6 autóbuszpár, Zircre (~50 perc) és Veszprémbe (~88 perc) két autóbuszpár indul. Hathalompusztáról – Pápa mellett – napi egy, távolsági járattal elérhető Tatabánya, (~100 perc) Esztergom (~200 perc) és Szombathely (~170 perc). A járatokat az Volánbusz üzemelteti.

Bakonytamásin áthalad a MÁV 13-as menetrendi mezőjében szereplő Tatabánya–Pápa-vasútvonal, a település a vonal 1902-es létesítése óta vasúti megállóhellyel is rendelkezik (Bakonytamási megállóhely), amely Tatabányától 67, Pápától 27 kilométerre fekszik, de 2007. március 4-ével a személyforgalom megszűnt ezen a szakaszon. Addig napi 6 személyvonat járatpár közlekedett, a menetidő Tatabányáról ~120 perc, Pápáról ~42 perc volt. (Hathalompuszta utazóközönségét az ugyancsak ezen a vonalon található, de már Gic területén elhelyezkedő Gic-Hathalom vasútállomás szolgálta ki.)

Története

A falu területén őskori és ókori leletek is találhatók, első írásos említése 1262-ből való. Nevének eredete: Tamásé, sokáig jobbágyfaluként tartották számon.

Egy régi ház felújítása Bakonytamásiban

Légi fotó

A mohácsi vész után kiürült a falu, majd csak az 1600-as években települt be újra. Ekkoriban alakult ki címere, a helység szekérkereket ábrázoló pecsétnyomója, melynek felirata: „Thamasi falv pecseti 1695”.

1902. október 1-jén Bakonytamásit nagyközséggé nyilvánították, még ebben az évben nyitották meg a rajta átvezető Tatabánya–Pápa-vasútvonalat is.

1910-ben 986 lakosából 983 magyar volt. Ebből 287 római katolikus, 651 evangélikus, 35 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

Az 1970-es években a községi közös tanács központja Pápateszér lett, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza ismét önállóságát.

Gerencsérpuszta

Bakonytamási határában feküdt egykor Gerencsérpuszta is, melyet 1015–1031 között még I. István király adományozott a veszprémvölgyi görög apácáknak, s az adományozott falvak közt mint fazekasközséget tüntettek fel. Ily módon hozzá kötődik a fazekasság első írásos említése a Kárpát-medencében.

Gerencsérpuszta az 1970-es években néptelenedett el. Első említésének évfordulójára 2009. október 17-én Bakonytamásiban emlékművet, az egykori Gerencsérpuszta helyén pedig emlékkeresztet és információs táblát is avattak. Az ünnepi megemlékezésre eljöttek a még élő egykori gerencséri lakosok is.

Hathalompuszta

Szintén Bakonytamási közigazgatási területén található a ma is lakott Hathalompuszta, amely nevét a határában látható késő bronzkori temetkezési halmokról nyerte. Első írásos említése 1258-ból való. A 19. század utolsó éveiben többször ellátogatott ide Jókai Mór, aki a birtokos feleségének nagybátyja volt. Erre emlékezve az anyatelepülés önkormányzata 2015. augusztus 29-én Jókai-emlékhelyet avatott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Fejes Péter (Bakonytamási Faluvédő Egyesület))
• 1994-1998: Deli Ferenc (független)
• 1998-2002: Ifj. Deli Ferenc (független)
• 2002-2006: Németh Károly (független)
• 2006-2010: Németh Károly (független)
• 2010-2014: Németh Károly (független)
• 2014-2019: Németh Károly (független)
• 2019-től: Forsthoffer Zoltán (független)

Népesség

Bakonytamási története folyamán mentesült a Bakony vidékére oly jellemző német és ritkább szlovák betelepítésektől. Lakói az évszázadok folyamán mindvégig magyarok voltak, akik között már röviddel a reformáció megjelenése után meggyökeresedett az evangélikus hit. A római katolikus népesség csak a 20. században indult nagyobb növekedésnek. Ennek magját a pannonhalmi apátság század elejéig működtetett helyi majorjának (részben német nemzetiségű) dolgozói képezték.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98%-a magyarnak, 0,9% németnek, 6,4% cigánynak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,3%, református 1,6%, evangélikus 27,7%, felekezeten kívüli 6,3% (10,5% nem nyilatkozott).

Híres emberek

• Berki Csaba (Pápa, 1969. április 14. – ) fekvenyomó Európa-bajnok Bakonytamásiban töltötte fiatalkorát.
• Hámory Imre (Bakonytamási, 1909. június. 9. – Budapest, 1967. november 12.) operaénekes.
• Ördög A. Róbert (Tököl, 1982. – ) író, költő.
• Porzsolt Benő (Bakonytamási, 1853. augusztus 9. – Budapest, 1918. július 20.) minisztériumi számtanácsos, sportszakíró, A Pallas Nagy Lexikona szócikkírója.
• Redl Antal (Bakonytamási, 1814. – Pápa, 1849. január 15.) az 1848/49-es szabadságharc első, magyar földön kivégzett vértanúja.
• Somogyi Gyula (Bakonytamási, 1928. március 23. – Budapest, 1999. szeptember 8.) közgazdász, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója.
• Tatay Sámuel (Répcelak, 1823. október 11. – Bakonytamási, 1893. február 3.) a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese.
• Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) író.

Bakonytamásiban végezte elemi/általános iskolai tanulmányait Kovács Ferenc (Győr, 1938. december 14. – ) bányamérnök, akadémikus, a Miskolci Egyetem nyugalmazott rektora, valamint György Gyula (Budapest, 1919. június 1. – Budapest, 1974. november 8.) miniszterhelyettes, varsói diplomata is.

Testvértelepülések

• Nagybégány, Kárpátalja, Beregszászi járás (2006 óta; 480 km)
• Nagymad, Felvidék, Dunaszerdahelyi járás (2017 óta; 72 km)

A testvértelepülések mellett Bakonytamási kapcsolatot létesített a Kárpát-medence hasonló nevű településeivel, és 2003. június 21-én megrendezte a "Tamási nevű települések I. találkozójá"-t, amelyen Balogtamási, Drávatamási, Kistamási, Gúttamási, Paptamási, Rábatamási és Tamási város küldöttsége képviseltette magát.

Oktatás, művelődés

Óvoda

2013. július 1. óta a Sokorópátkai Egységes Óvoda-Bölcsőde Általános Művelődési Központ tagja. Egyetlen csoportja a Vadvirág nevet viseli.

Általános iskola

Bakonytamásiban 2007. június 15-én megszűnt az általános iskolai oktatás. A tanulók azóta Pápateszér, Veszprémvarsány vagy Sokorópátka iskoláit látogatják.

Községi könyvtár

A községi könyvtár (Könyvtári, Információs és Közösségi Hely) az egykori általános iskola (Széchenyi u. 13.) emeletén, heti két alkalommal, két órában tart nyitva. Állománya meghaladja a 4000 kötetet. Az ellátás jelentősen javult és kiszélesedett azáltal, hogy 2009. december 1-én csatlakozott a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár mozgókönyvtári szolgáltatásához.

Infrastruktúra

A település infrastruktúrája a szennyvízcsatorna-hálózat kivételével teljesnek mondható. A villamoshálózat 1931-ben (jelenlegi szolgáltató: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.), a vezetékes ivóvízhálózat 1990-ben (Pápai Víz- és Csatornamű Zrt.), a telefonhálózat 1996-ban (Invitel Távközlési Zrt.), a földgázhálózat 1998-ban (E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.) került kiépítésre. A hulladékszállítást a GYŐR-SZOL Zrt. végzi.

Források

• Veszprém Megyei Tanulmányok XXI. - Bakonytamási Község élete 1944-45
• Veszprém Megye Földrajzi nevei - II. Pápai Járás (Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1987)
• A veszprémi egyházmegye papságának névtára - Vp.,1975.)
• Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Vp, 1989.
• Emlékhelyek Veszprém megyében - Bándi László, Vp.,1996.
• Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztása és tanácsvezetői 1945–1981.
• Genthon István: Magyarország művészeti emlékhelyei. I. Dunántúl. Bp.,1959.
• Hampel J.: A bronzkor emlékei magyarhonban. I.-II. k., Bp., 1892
• H. Szabó Lajos: Millenniumi Emlékek Veszprém Megyében
• Huszár I. Éremlelőhelyek Veszprém területén. Veszprém Megyei Múzeumok Évkönyve 1. Vp., 1963
• Ila Bálint – Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest: Akadémiai. 1964. = Magyarország Helytörténeti Lexikona.
• Koppány Tibor: Bakonytamási története. Kézirat 1996. A KOH gyűjteménye
• Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházashelyek Veszprém megyében. Megyei Múzeumi Közlemények, Bp., 1967
• Magyarország Régészeti Topográfiája (a pápai és zirci járás) Bp., 1972
• Magyar néprajzi lexikon

További információk

• Dombszeri Mindenes Gyűjtemény