Bakonyalja (tájegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Bakonyalja (tájegység) elhelyezkedése

Bakonyalja (wd) a Bakony hegység része. A Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője. Növénytani szempontból hazánk egyik legértékesebb tája. Kaviccsal, hordalékkúpokkal, löszös homokkal borított pannon alapú terület.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakonyalja a Bakony-hegység és a Kisalföld közötti átmeneti sáv. Észak-dél futású patakok szabdalják fel. Éghajlata északon alföldi, délen illír-szubalpin hatások alatt áll.

Növényföldrajzi jellemzői[szerkesztés]

A Bakonyalja északi részén a Bakony felszálló légáramlatú peremén nyáron is biztosított a légnedvesség, amely az erdei fenyő életfeltételeihez nélkülözhetetlen. Ez indokolja, hogy a jégkorszak utáni fenyő-nyír korszakból is fennmaradhatott itt az erdeifenyő sztyepperdő. A Fenyőfői Ősfenyves, amely homoktalajon alakult ki. A kisavanyodott foltokon a fenyvesekre jellemző körtike fajok találhatók. A homokos tisztásokon élő növények amúgy az alföldi homokpusztákra jellemzőek: homoki fátyolvirág, a naprózsa, a homoki kocsord, a magyar csenkesz.

A Bakonyalja déli részein tölgyesek váltakoznak a térségben. Jellegzetes fajok errefelé a mocsári kardvirág, a zergeboglár, a sárgaliliom.

Források[szerkesztés]