Öskü

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Öskü
Ösküi kerektemplom, egy római őrtoronyra épült 11. századi kápolna
Ösküi kerektemplom, egy római őrtoronyra épült 11. századi kápolna
Öskü címere
Öskü címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállás község
Polgármester Ángyán Tamás (független)[1]
Irányítószám 8191
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 2211 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Öskü (Magyarország)
Öskü
Öskü
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″
Öskü (Veszprém megye)
Öskü
Öskü
Pozíció Veszprém megye térképén
Öskü weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Öskü témájú médiaállományokat.

Öskü község Veszprém megyében, a Várpalotai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Öskü Veszprémtől 15 km-re, Várpalotától 8 km-re, a Bakony délkeleti végében fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.

Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.

1947-ben a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Ángyán Tamás (független)
Korábban

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 3,5%, evangélikus 18,7%, felekezeten kívüli 8,7% (26,9% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kerektemplom légi fotó
A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.
1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Bejelentkezéssel látogatható.
  • Tasner Antal szülőháza
A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működött egészen a 90’-es évek közepéig. Azóta különböző foglalkozásoknak, szakköröknek ad otthont.
  • Szentháromság-szobor
Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.
  • Szent Anna-szobor
Az 1750 körül készült barokk szobor Szloboda Mihály alkotása.
  • Római katolikus templom
A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.
  • Evangélikus templom
A templom 1785-1786 évben épült.
  • 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala
  • Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban.

Egyéb információk[szerkesztés]

Az utóbbi évtizedekben számos közintézmény is létesült: óvoda, napközi otthon, iskola, könyvtár, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, csecsemő- és terhes- tanácsadó, posta, művelődési otthon. Működik népdalkör, faluszépítő társaság, alapítvány és focicsapat. Az emberek, a környező városokba, helységekbe járnak dolgozni, de vannak helyi vállalkozók is. Az infrastruktúra jó, van földgáz-, ivóvíz, szennyvízcsatorna-, telefon- hálózata. A közlekedés nagyon jó, vonattal, busszal is jól megközelíthető. A falusi turizmus is jelen van, fellendítése pedig folyamatban.

Forrás és irodalom[szerkesztés]

  • OMF: Veszprém Megye Műemlékjegyzéke ISBN 963-512-075-3
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Képgaléria[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Öskü témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Öskü Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]