Ösküi kerektemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ösküi kerektemplom
EgyházmegyeVeszprémi főegyházmegye
Építési adatok
Védettségműemlék
Elérhetőség
TelepülésÖskü
Hely8191 Öskü, Mecset utca 31.
Elhelyezkedése
Ösküi kerektemplom (Várpalota környéke)
Ösküi kerektemplom
Ösküi kerektemplom
Pozíció Várpalota környéke térképén
é. sz. 47° 09′ 30″, k. h. 18° 04′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 30″, k. h. 18° 04′ 20″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ösküi kerektemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az ösküi kerektemplom a Veszprém vármegyei Öskü értékes középkori műemléke. A Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombját koronázza a kupolás tetejű kerek templom (rotunda), amelynek eredetéről régebben sok kalandos elméletet megfogalmaztak. Sokan azt gondolták, hogy eredetileg török mecset lett volna, vagy esetleg vártorony maradványa, sőt római eredetre is gyanakodtak.

A templom építészete[szerkesztés]

A rotunda szemből
Öskü, Kerek templom és Castellum légi fotón
Kerek templom és Castellum légi felvételen (Öskü)

A helyreállításhoz kapcsolódó fölmérés során derült ki, hogy a templom hajója nem kör alakú, hanem ovális (átmérője csaknem 7 m), eredetileg kúp alakú lehetett a teteje. A szentélyének belső íve eredetileg patkó alakú volt, nem pedig nyújtott félköríves. Bejárata régebben is a jelenlegi helyén volt, de az ajtónyílás eredeti formája nem rekonstruálható. A déli oldalra nyílik két romanikus résablak, nyugatra egy kis körablak. A szentélynek is hasonló ablakai lehettek.

A község eredeti neve Őskő, valaha a Szalók nemzetség birtokában volt. A 15. század közepén az Újlakiak birtoka lett, akik várkastélyt is építettek a faluban. Az Árpád-kori körtemplomok egyikeként a 11. században épülhetett (az 1975/76-ban végzett műemléki helyreállítás is ezt bizonyította). Az Ujlakiak vára a domb alatti patak túlsó oldalán lévő magaslaton emelkedett. Székesfehérvár eleste (1543) után a falut elpusztították a törökök. Az új birtokos Zichyek az 1710-es évektől felvidéki szlovákokkal telepítették be a falut. A 18. század elején építették ki a jelenlegi tetőformát. 1725-ben katolikus templomként épült újjá. A gyarapodó lakosság számára kicsi lett a templom, s fölépítették a jelenlegi plébániatemplomot (1843-1847). Azóta a kerek templomot kápolnaként használják. 1909-ben középkori (15. századi eredetű) vaskulcsa a veszprémi múzeumba került.

Képgaléria[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

A Bors-sorozat 1968-ban forgatott első, Herskó János által rendezett Szervezzünk anarchiát! című részében a kerektemplom egy anarchisták által improvizált börtön szerepét játszotta – valós helyszínétől távol, az orosz polgárháború idején.

Források[szerkesztés]

  • OMF: Veszprém Megye Műemlékjegyzéke ISBN 963-512-075-3
  • Gerevich T. (1938): Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi Nyomda. Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest