Kemeneshőgyész

	Kemeneshőgyész
	Radó-kastély
	; Kemeneshőgyész címere
	; Kemeneshőgyész címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Tamás Imre (független)
Irányítószám	8516
Körzethívószám	89
	Népesség
Teljes népesség	484 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	17,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	26,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kemeneshőgyész Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 21′ 23″, k. h. 17° 17′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 23″, k. h. 17° 17′ 41″
	Kemeneshőgyész Pozíció Veszprém megye térképén
	Kemeneshőgyész weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kemeneshőgyész témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kemeneshőgyész község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Marcal folyó bal partján, Magyargencs és Szergény közt fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

A környék főútjaitól viszonylag távol esik, központján annak főutcájaként a Rábaszentandrás déli szélétől Vönöckig vezető 8412-es út húzódik végig, ez kapcsolja össze a Kisalföld térségével és Celldömölk vonzáskörzetével is. A község központjában ér véget, az előbbi útba belecsatlakozva a 8405-ös út, amely Pápa és a 834-es főút irányában biztosít közúti összeköttetést a településen élők számára.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Celldömölk-vasútvonal Vinár vasútállomása kínálja, a község központjától mintegy 9 kilométerre délre.

Története[szerkesztés]

Kemeneshőgyész és környéke már a középkor előtt is lakott hely volt. Az itt folyó régészeti ásatások a falu külterületén még a középkorban elpusztult két település: Kagymat és Berhénd nyomait azonosították, de a külterületen számos, még fel nem tárt halomsír helyét is azonosította. nevét 1272-ben említette először oklevél. 1290-ben Erzsébet királyné adománylevele említette a falu nevét Hyulgyz néven. A Kemeneshőgyész a középkor folyamán ugyancsak elpusztult, csak a 18. század közepén települt újra a régi helyén.

A 18. és a 19. század során a településen lakott a helyi földbirtokos csengeri Háczky család. Háczky József (1741–1818) Vas vármegyei táblabíró,^[3] kemeneshőgyész] és magyargencsi földbirtokos, kétszer nősült meg: első felesége a nemesi salfai Szita Zsuzsanna (c.1741–1779),^[4] a második nejét, Háczky József feleségül vette 1781. július 1-jén Nemesviden miskei és monostori Thassy Rozália Borbála (1757–1812) kisasszonyt.^[5] Háczky József leszármazottjai továbbra is éltek a településen míg dédunokája, ifjabb csengeri Háczky Kálmán (1858–1907), huszár hadnagy nem kényszerült eladnia a földbirtokait édesapja csengeri Háczky Kálmán (1828–1904]) 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő adósságai miatt.^[6]

1910-ben 1296 magyar lakosa volt. Ebből 328 római katolikus, 924 evangélikus, 40 izraelita volt.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

1950-es megyerendezéstől Veszprém megyéhez tartozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Horváth József (független)^[7]
1994–1998: Horváth József (független)^[8]
1998–2002: Ifj. Szabó József (független)^[9]
2002–2006: Ifj. Szabó József (független)^[10]
2006–2010: Szabó József (független)^[11]
2010–2014: Molnár Veronika (független)^[12]
2014–2019: Molnár Veronika (független)^[13]
2019-től: Kovács Tamás Imre (független)^[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.^[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,6%, református 2,9%, evangélikus 56,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (13,1% nem nyilatkozott).^[14]