Bánd

	Bánd
	Bánd keleti része az Essegvárból nézve
; Bánd címere	; Bánd zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Steigervald Zsolt (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8443
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	673 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	67,07 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bánd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 07′ 14″, k. h. 17° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 14″, k. h. 17° 46′ 57″
	Bánd Pozíció Veszprém megye térképén
	Bánd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bánd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Mezőbánd.

Bánd (németül: Bandau) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Veszprémtől nyugatra 12 kilométerre, Herendtől keletre 4 kilométerre fekszik, mindkét város felől a 8-as főút felől közelíthető meg, központján a 8313-as út vezet végig. A legközelebbi település Márkó, 3 kilométerre.

Története[szerkesztés]

Bánd és környéke már a római korban is lakott hely volt, az itt talált ókori leletek alapján.

Nevét az oklevelek a 13. század elején említették, 1233 előtt a helység az Ajka nemzetség Bánd nevű tagjának birtoka volt.

Még valamivel 1233 előtt Bánd, illetve Seg helységet az Igmánd nemzetségből való I. András, Farkas fia vette meg 120 márkáért. A falu ekkor két részből állt; a várhegyből (Essegvár) és a hegy alatti településből Bándból.

Igmándi I. András itt az úgynevezett várhegyen építette fel Essegvárát.

Bánd a tatárjárás után is az Igmándiak birtokában maradt, 1299-ben Igmándi I. Andrásnak I. Miklós nevű fiától való unokája I. Lőrinc (Csete) kezén volt, aki ekkor a Zemplén vármegyei gercselyi birtokát odaadta a veszprém vármegyei, Essegvár közelében fekvő Horhi faluért.

1309-ben azonban I. Lőrinc fia II. Miklós legközelebbi rokonának Lőrinte nemzetségbeli Lőrintének javára lemondott dunántúli birtokairól: Essegvárról, Bándról, Billegéről Tótvázsonyról Kismelkedről és Igmándról is. A Lőrinte család később e várról Essegvárinak nevezte magát.

A Lőrinte család kihalta után Bánd és a mellette felépült Essegvár is királyi birtok lett. A király aztán a Rozgonyiaknak, majd az Újlaki családnak adományozta. Utolsó ismert birtokosa Kinizsi Pál neje volt.

Az 1526 utáni időkben a falu is sokat szenvedett. 1531-ben zsoldosok pusztították.

1619-től pedig Bánd az adóösszeírásokban pusztaként szerepelt. Valószínű, hogy vára is abban az időben pusztult el, a törökök robbantották fel, köveit pedig a később ideköltöző lakosság használta fel építkezéshez. Mára csak a vár egyik bástyájának és falainak csekély maradványai láthatók.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Schindler László (független)^[3]
1994-1998: Schindler László (független)^[4]
1998-2002: Schindler László (független német kisebbségi)^[5]
2002-2006: Schindler László (független német kisebbségi)^[6]
2006-2010: Schindler László (független)^[7]
2010-2014: Schindler László (független)^[8]
2014-2019: Steigervald Zsolt (független)^[9]
2019-től: Steigervald Zsolt (Fidesz-KDNP)^[1]

Bánd, Essegvár légi fotón

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86,5%-a magyarnak, 27,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,3% (26,5% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Essegvár

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

1929. augusztus 9-én Mádl Antal irodalomtörténész, egyetemi tanár.
1931. január 29-én Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság köztársasági elnöke, jogászprofesszor, az MTA tagja.

Itt élnek, éltek[szerkesztés]

Gazdag Tibor, színész (Jóban-rosszban).

Képgaléria[szerkesztés]

Mádl Ferenc szobra Bánd központjában
Mádl Ferenc emléktáblája az iskolaépület falán
A falu központja Mádl Ferenc szobrával
Bánd katolikus temploma kelet felől nézve
A templom bejárata az előtte álló kőkereszttel
A templom hátulról, nyugat felől nézve
A templom északnyugat felől nézve
A falu határában emelkedő Essegvár légifelvételen
Bándi utcakép, háttérben az Essegvár romjaival
Utcakép a várdomb lábánál
Utcakép a várdomb lábánál
Utcakép a várdomb lábánál
Kálvária a várdombon
A kálvária nagykeresztje
A várdombon álló kálvária nagykeresztjének részlete
Kettőskereszt a várdombon
Bánd nyugati része a várdombról nézve
Bánd keleti része a várdombról nézve

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
↑ Bánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Bánd Helységnévtár