Ganna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kisganna szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ganna
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Ganna címere
Ganna címere
Ganna zászlaja
Ganna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Nagy Ottó (független)[1]
Irányítószám 8597
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség235 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség14,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ganna (Magyarország)
Ganna
Ganna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 53″, k. h. 17° 31′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 53″, k. h. 17° 31′ 38″
Ganna (Veszprém megye)
Ganna
Ganna
Pozíció Veszprém megye térképén
Ganna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganna témájú médiaállományokat.

Ganna község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ganna Veszprém megye középső részén, Pápától kb. 12 kilométerre délkeletre terül el a Bitva-patak partján. A 83-as főútról kisebb utakon érhető el. Vasúton nem lehet megközelíteni.

Története[szerkesztés]

Ganna Árpád-kori település. A falu első említése egy 1171-es oklevélben található, amikor a bakonybéli bencés apátságnak adományozták. Később 1373-ban az apátsági birtokot Pál apát a Himfy család egyik tagjának, Himfy Benedeknek adta bérbe, ezután a bérlet 71 éven keresztül a Himfyeké maradt, de közben Zsigmond királytól vásárjogot is kapott a falu.

Ganna 1543-ig maradt az apátság tulajdona, mely ekkor elzálogosította a birtokot devecseri Csoron Andrásnak. A török időkben lakatlanná vált, 1552-ben faluhely-pusztaként került a pápai Esterházy család birtokába. 1724-ben azonban egykori tulajdonosa, a bakonybéli apát ismét igényt tart e birtokra, de az Esterházy család tagjai: gróf Esterházy Ferenc és Károly nevű fia 1748-ban az elnéptelenedett Kisganna nevű településrészre 1752-ben Bajorországból, a Badeni őrgrófságból hoztak telepeseket, majd Stájerországból németeket, Burgenlandból elnémetesedett horvátokat telepítettek le itt.

A mai település 1940-es években keletkezett Nagy- és Kisganna egyesítéséből. A második világháború után 1946-ban, majd 1948-ban több száz embert telepítettek ki a községből Németországba, Drezda, Karlsruhe környékére.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 62,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,1%, református 10,5%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 0,8% (5,5% nem nyilatkozott).[3]

Légi fotó galéria[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gannai napelempark

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ganna Helységnévtár
  4. Eltemették Esterházy Pétert. Origo.hu, 2016. augusztus 2. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

  • Stankovics Marianna: A gannai Esterházy-mauzóleum, kiadja: Római Katolikus Plébánia, Ganna, ISBN 978-963-06-9544-2

Külső hivatkozások[szerkesztés]