Ganna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kisganna szócikkből átirányítva)
Ganna
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Ganna címere
Ganna címere		 Ganna zászlaja
Ganna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterNagy Ottó (független)[1]
Irányítószám8597
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség261 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″
Ganna (Veszprém vármegye)
Ganna
Ganna
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ganna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ganna község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ganna Veszprém vármegye középső részén, Pápától kb. 12 kilométerre délkeletre terül el a Bitva-patak partján. Két, egymástól némileg elkülönülő településrésze Nagyganna és az attól kissé északabbra elterülő, nevéhez híven valóban kisebb területen fekvő Kisganna.

Megközelítése[szerkesztés]

Kisganna több irányból is megközelíthető, mivel közelebb fekszik a járásszékhely Pápához. Északnyugat-délkeleti irányban a 8409-es út halad át a községrész északi szélén, a városhoz csatolt Tapolcafő déli része és a 83-as főút felől pedig a 84 102-es számú mellékúton érhető el. Nagyganna településrész viszont zsáktelepülésnek tekinthető, mert egyetlen közúti megközelítési lehetőségét a 84 102-es út kínálja. [Szilárd burkolat nélküli útvonalon elérhető Bakonypölöske északi része felől is.]

Vasúton nem lehet megközelíteni; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Tatabánya–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, mintegy 15 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

Ganna Árpád-kori település. A falu első említése egy 1171-es oklevélben található, amikor a Szent Mauríciusz Monostornak adományozták. Később 1373-ban az apátsági birtokot Pál apát a Himfy család egyik tagjának, Himfy Benedeknek adta bérbe, ezután a bérlet 71 éven keresztül a Himfyeké maradt, de közben Zsigmond királytól vásárjogot is kapott a falu.

Ganna 1543-ig maradt az apátság tulajdona, mely ekkor elzálogosította a birtokot devecseri Csoron Andrásnak. A török időkben lakatlanná vált, 1552-ben faluhely-pusztaként került a pápai Esterházy család birtokába. 1724-ben azonban egykori tulajdonosa, a bakonybéli apát ismét igényt tart e birtokra, de az Esterházy család tagjai: gróf Esterházy Ferenc és Károly nevű fia 1748-ban az elnéptelenedett Kisganna nevű településrészre 1752-ben Bajorországból, a Badeni őrgrófságból hoztak telepeseket, majd Stájerországból németeket, Burgenlandból elnémetesedett horvátokat telepítettek le itt.

A mai település 1940-es években keletkezett Nagy- és Kisganna egyesítéséből. A második világháború után 1946-ban, majd 1948-ban több száz embert telepítettek ki a községből Németországba, Drezda, Karlsruhe környékére.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Vesztergom József (független)[3]
  • 1994–1998: Vesztergom József (független)[4]
  • 1998–2002: Vesztergom József (független)[5]
  • 2002–2006: Vesztergom József (független)[6]
  • 2006–2010: Vesztergom József (független)[7]
  • 2010–2014: Vesztergom József[8]
  • 2014–2019: Nagy Ottó (független)[9]
  • 2019-től: Nagy Ottó (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
231
234
235
206
248
261
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 62,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,1%, református 10,5%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 0,8% (5,5% nem nyilatkozott).[10]

Légifotó-galéria[szerkesztés]

  • Ganna, légi felvétel
    Ganna, légi felvétel
  • Ganna látképe madártávlatból
    Ganna látképe madártávlatból
  • Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum, légi fotó
    Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum, légi fotó
  • Ganna temploma a levegőből
    Ganna temploma a levegőből

Nevezetességei[szerkesztés]

Gannai napelempark

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Ganna Helységnévtár
  11. ↑ Eltemették Esterházy Pétert. Origo.hu, 2016. augusztus 2. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

  • Stankovics Marianna: A gannai Esterházy-mauzóleum, kiadja: Római Katolikus Plébánia, Ganna, 2010 ISBN 978-963-06-9544-2

További információk[szerkesztés]

  • A Bakony gyöngyszeme ez az alig ismert kis falu
  • Ganna község hivatalos honlapja
  • Cs. Dobrovits Dorottya: Ganna, plébániatemplom és mauzóleum; TKM Egyesület, Bp, 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Rácz István: Bakony alján, erdő szélén... Döbrönte és Ganna életének alakulása a XIX. és XX. században; Önkormányzat, Döbrönte, 1992
  • Meszlényi Zsolt: Amit a gannai anyakönyvek elárulnak. Családi viszonyok egy bakonyi sváb községben, a XVIII. század végén; Jókai Városi Könyvtár, Ganna–Pápa, 2003 (Jókai füzetek)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ganna&oldid=26107417”