Ugrás a tartalomhoz

83-as főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
83-as főút
ÚttípusMásodrendű főút
Hossza
elkészült76/34 km
épül0 km
tervezett0 km
OrszágMagyarország
Tartományok
MérnökségekMagyar Közút Kht.
Az út elejeVároslőd
Az út végeGyőr (nyomvonal vége: )
Időzónaközép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 83-as főút témájú médiaállományokat.

A 83-as főút Városlődtől Győrig tart.

Nyomvonala

[szerkesztés]

A 8-as számú főutat köti össze Győr-Moson-Sopron vármegye székhelyével, egyben a Nyugat-Dunántúl központjával. A Bakony hegységen keresztül haladva éri el a Kisalföldet; Pápa térségét is érinti, a várost elkerülve.

Települések a főút mentén

[szerkesztés]

Városlőd nagyközség Veszprém vármegye közepén 350 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A település mellett húzódik a 8-as számú főút, melyből itt ágazik le a 83-as főút Győr felé. A Bakony hegység 400 méteres szintjén vezet az autóút Farkasgyepűig. A táj egyik legszebb települése, kiránduló és turisztikai célpont.

Pápa Veszprém vármegye északi területének dinamikusan fejlődő központja. Vonzáskörzetébe több település is tartozik. A 83-as főútba a város területén 7 országos közút csatlakozik. Az átkelési szakasz hossza közel 7 kilométer. A főút nyomvonala korábban Pápa központján keresztül vezetett, emiatt jelentős átmenő forgalom haladt át a történelmi belvároson. A 90-es évek elején ezért a helyi önkormányzat a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht.-val közösen kezdeményezte a város közlekedési állapotának felmérését és közlekedési állapotának javítását, aminek eredményeként a főút ezen a szakaszon új, a lakott területektől távol . (A beruházás lebonyolítása és annak eredménye a Mai állapot című részben olvasható.)

A Bakony északnyugati szomszédságában már a Kisalföld tágas mezősége terül el. A Bakony erdős hegyei és a Marcal közötti síkság közepén található Pápa városa, az egész vidék földrajzi, történelmi gazdasági és közigazgatási központja. A várossal északon határos Takácsi község területe. Gyarmat község már Győr-Moson-Sopron vármegyében fekszik, a Marcal-medence és Sokoró-dombvidék találkozásánál. A település felszíne enyhén dombos, közlekedés-földrajzi helyzete kedvező.

Tét távlati képe a 83-as útról

Az úton továbbhaladva a Tét településhez tartozó Tétszentkúton suhanunk keresztül. Az út mellett a római katolikus templom, mint búcsújáróhely mellett visz el az út. A tőle 3 km távolságra lévő Tét város a Pápa-Győr távolság felezőjén fekszik. A térségben mikrocentrum szerepet tölt be. Ingázási központtá vált. A Sokorói-dombvidék nyugati vonulatának a Sokorónak az északi végén terül el a dombság és a Kisalföld találkozásánál. Az M1-es autópálya jóvoltából erősen javult a falu megközelíthetősége.

Győr közigazgatási területére beérve, elérjük azt az útkorszerűsítést, amit az 1990-es évek elején készítettek. A főútvonal itt 2x2 sávosra szélesedik ki. Az út elkerüli Ménfőcsanakot, de az út majdnem teljes hosszán 60 km/órás korlátozás van, mert egymást érik a becsatlakozó alsóbbrendű utak és a nagy bevásárló-központok. (METR0, TESCO,) A 2x2 sávos főútvonal végén, az útvonal körforgalomba torkollik. Innen kilépve azonos útvonalon érünk a 82-es főúttal közös nyomvonalon az útvonal végére, ami az 1-es főúton van. Győrben csaknem 900 millió forintból, döntően állami forrásból, közlekedési beruházások kezdődtek. A többi mellett megújul a 83-as főút Pápa és a megyeszékhely közötti szakasza.

Története

[szerkesztés]

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete, a később kiépült települési elkerülő szakaszait leszámítva a teljes mai hosszában harmadrendű főúttá nyilvánította: a Városlőd-Pápa közti szakaszt 821-es, a Győrig tartó folytatást pedig 826-os útszámozással.[1]

Mai állapota

[szerkesztés]

A pápai elkerülő út csatlakozik a már 2002-ben átadott, I. ütemben megépített Városlőd felőli csomópont és a Celli úti csomópont közötti szakaszhoz. Így mintegy 11 kilométer hosszú, 2x1 sávos főúton lehet közlekedni. Az elkerülő út engedélyezési tervei 2000-ben készültek el. Pápa Város Önkormányzata az elkerülő út építéséhez szükséges területek megszerzését saját erőből vállalta, ezzel jelentős segítséget nyújtott a beruházáshoz. A Pápa várost elkerülő (I. és II. ütem), beruházási költsége közel 5,8 milliárd forintot tett ki. A beruházás megvalósítása két ütemben történt.

Az I. ütem: a 83-as számú főút Városlőd felőli kezdőcsomópontja és Celli úti csomópont közötti szakasz. Az I. ütem építése költségvetési forrásból, az Útgazdálkodási- és Koordinációs Igazgatóság beruházásában, a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. lebonyolításában valósult meg 2001 szeptembere és 2002 áprilisa között. A szakasz kivitelezője a MÁVÉPCELL Kft. volt. A 6 kilométer hosszú szakaszon három körforgalmú és két hagyományos szintbeli csomópont épült. Az I. ütem megvalósításának költsége 2,15 milliárd forint volt. A II. ütem: a Celli úti csomópont és a Győr felé vezető 83-as számú főúti csomópont közötti szakasz. A 2002 májusa és 2003 novembere között készült el, a II. ütem beruházója a Nemzeti Autópálya Rt., generálkivitelezője a VEGYÉPSZER Rt. volt. Az 5 kilométer hosszú út beruházási költsége 3,62 milliárd forint volt. Az új szakaszon két hagyományos szintbeli csomópont, két vasútvonal feletti, háromnyílású közúti híd és a Bakonyér patak háromnyílású hídja épült meg. A csornai és a celli vasútvonal külön szintű keresztezése miatt a II. ütem építése jelentős földmunkával járt. A beépített töltésanyag mennyisége 280 ezer m³ földmunkával járt.

2018-ban készült el Győr bevezető szakaszának első egy kilométeres szakasza, amelyet a 2020-ban induló fejlesztések köszönhetően a bevezető további 3 km-en bővül 2×2 sávosra. A szakasz elején a Malom utcánál, illetve az Új Élet utcánál körforgalmú csomópontok is épülnek.[2]

2020. október 15-én projektindító eseményt tartottaka további 36 km-es szakasz kivitelezésére. A Pápa és Tét déli csomópontja között a Duna Aszfalt Kft. valósítja meg a munkálatokat, a Tét déli csomópontja és Győr közötti szakasz pedig a Soltút Kft kivitelezésében készül el összesen 132 milliárdért. A forgalomba helyezés 2023-ban valósult meg.[2]

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak

[szerkesztés]

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

[szerkesztés]
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Útkereszteződés illetve útelágazás 0 Veszprém, Körmend  E 66
Útkereszteződés illetve útelágazás 0 Városlőd 73 123
7 Farkasgyepű
Útkereszteződés illetve útelágazás 10,3 Bakonyjákó 83 122
Útkereszteződés illetve útelágazás 12,2 Bakonyjákó 83 122
Útkereszteződés illetve útelágazás 18,7 Ganna 84 102
Útkereszteződés illetve útelágazás 23,1 Pápakovácsi, Noszlop, Devecser 8402
Lakott terület kezdete 26 Tapolcafő Pápa
Körforgalom 26,3 Románd, Veszprémvarsány 832
Útkereszteződés illetve útelágazás 26,3 Nagyalásony, Kerta 8403
Útkereszteződés illetve útelágazás 27,7 Celldömölk, Sárvár
Útkereszteződés illetve útelágazás 29 Pápa
29 Pápa
Kijárat 33 Takácsi 8314
Kijárat 45 Gyarmat 8461
Kijárat 51 Tét-Dél 8306
Kijárat 54 Tét-Észak 8314
Kijárat 61 Győrszemere
Kijárat 65 Koroncó 8418
66 (korábbi nyomvonala) 8314
Körforgalom 67,8 Új élet út Győr-Ménfőcsanak Gyirmót
Körforgalom 68,7 Malom út, Győrújbarát, Nyúl 8311
Körforgalom 69,4 Győr-Ménfőcsanak, Mérföldkő utca
Körforgalom 69,9 Budapest    
Völgyhíd 70    
Körforgalom 70,2 Mosonmagyaróvár    
Útkereszteződés illetve útelágazás 70,6 Királyszék út
Útkereszteződés illetve útelágazás 71,5 Pápai út / Baráti út Győrújbarát 83 129
Lakott terület kezdete 72 Győr
Útkereszteződés illetve útelágazás 72,4 MARCALVÁROS, RÉVFALU / Mosonmagyaróvár, Sopron,  Ausztria,  Szlovénia
Körforgalom 73,3 Nádorvárosi Köztemető / Szauter Ferenc utca / Nagy Imre út Győr CENTRUM
Körforgalom 73,5 Pannonhalma, Veszprém / Székesfehérvár / Szent Imre út, Győr CENTRUM / Nádas E. u.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]