83-as főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
83-as főút
83 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
83 főút - térkép.png
Úttípus Másodrendű főút
Hossza
elkészült 76 km
épül 0 km
tervezett 0 km
Ország Magyarország
Tartományok
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Városlőd 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Győr 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg (nyomvonal vége: 82 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg)
Időzóna közép-európai idő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 83-as főút témájú médiaállományokat.
Tét távlati képe a 83-as útról

A 83-as főút Városlődtől Győrig tart.

Fekvése[szerkesztés]

A főközlekedésű út a 8-as számú főutat köti össze Győr-Moson-Sopron megye székhelyével. Az útvonal a Bakony hegységen keresztül haladva éri el a Kisalföldet. Pápát is érinti.

Települések a főút mentén[szerkesztés]

Városlőd nagyközség Veszprém megye közepén 350 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A település mellett húzódik a 8-as számú főút, melyből itt ágazik le a 83-as főút Győr felé. A Bakony hegység 400 méteres szintjén vezet az autóút Farkasgyepűig. A táj egyik legszebb települése, kiránduló és turisztikai célpont. A két világháború között már vendégeket fogadtak.

Pápa Veszprém megye északi területének dinamikusan fejlődő központja. Vonzáskörzetébe több település is tartozik. A Pápán átvezető 83-as számú főútba a város területén 7 országos közút csatlakozik. Az átkelési szakasz hossza közel 7 kilométer. A 83-as számú főút nyomvonala korábban Pápán vezetett keresztül, kettévágta a várost. Jelentős átmenő forgalom haladt át a történelmi belvároson. A 90-es évek elején ezért kezdeményezte a Város Önkormányzata a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht.-val közösen a város közlekedési állapotának felmérését és közlekedési állapotának javítását. (A beruházás lebonyolítása és annak eredménye a Mai állapot című részben olvasható.)

A Bakony északnyugati szomszédságában már a Kisalföld tágas mezősége terül el. A Bakony erdős hegyei és a Marcal közötti síkság közepén terül el Pápa városa, az egész vidék földrajzi, történelmi gazdasági és közigazgatási központja. A várossal északon határos Takácsi község területe. Gyarmat község már Győr-Moson-Sopron megyében található. A Marcal-medence és Sokoró-dombvidék találkozásánál fekszik. A település felszíne enyhén dombos, közlekedés-földrajzi helyzete kedvező.

Az úton továbbhaladva a Tét településhez tartozó Tétszentkúton suhanunk keresztül. Az út mellett a római katolikus templom, mint búcsújáróhely mellett visz el az út. A tőle 3 km távolságra lévő Tét város s Pápa-Győr távolság felezőjén fekszik. A térségben mikrócentrum szerepet tölt be. Ingázási központtá vált. A Sokorói-dombvidék nyugati vonulatának a Sokorónak az északi végén terül el a dombság és a Kisalföld találkozásánál. Az M1-es autópálya jóvoltából erősen javult a falu megközelíthetősége.

Győr közigazgatási területére beérve, elérjük azt az útkorszerűsítést, amit az 1990-es évek elején készítettek. A főútvonal itt 2x2 sávosra szélesedik ki. Az út elkerüli Ménfőcsanakot, de az út majdnem teljes hosszán 60 km/órás korlátozás van, mert egymást érik a becsatlakozó alsóbbrendű utak és a nagy bevásárló központok. (METR0, TESCO,) A 2x2 sávos főútvonal végén, az útvonal körforgalomba torkollik. Innen kilépve azonos útvonalon érünk a 82-es főúttal közös nyomvonalon az útvonal végére, ami az 1-es főúton van. Győrben csaknem 900 millió forintból, döntően állami forrásból, közlekedési beruházások kezdődtek. A többi mellett megújul a 83-as főút Pápa és a megyeszékhely közötti szakasza.

Mai állapota[szerkesztés]

A pápai elkerülő út csatlakozik a már 2002-ben átadott, I. ütemben megépített Városlőd felőli csomópont és a Celli úti csomópont közötti szakaszhoz. Így mintegy 11 kilométer hosszú, 2x1 sávos főúton lehet közlekedni. Az elkerülő út engedélyezési tervei 2000-ben készültek el. Pápa Város Önkormányzata az elkerülő út építéséhez szükséges területek megszerzését saját erőből vállalta, ezzel jelentős segítséget nyújtott a beruházáshoz. A Pápa várost elkerülő (I. és II. ütem), beruházási költsége közel 5,8 milliárd forintot tett ki. A beruházás megvalósítása két ütemben történt.

Az I. ütem: a 83-as számú főút Városlőd felőli kezdőcsomópontja és Celli úti csomópont közötti szakasz. Az I. ütem építése költségvetési forrásból, az Útgazdálkodási- és Koordinációs Igazgatóság beruházásában, a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. lebonyolításában valósult meg 2001 szeptembere és 2002 áprilisa között. A szakasz kivitelezője a MÁVÉPCELL Kft. volt. A 6 kilométer hosszú szakaszon három körforgalmú és két hagyományos szintbeli csomópont épült. Az I. ütem megvalósításának költsége 2,15 milliárd forint volt. A II. ütem: a Celli úti csomópont és a Győr felé vezető 83-as számú főúti csomópont közötti szakasz. A 2002 májusa és 2003 novembere között készült el, a II. ütem beruházója a Nemzeti Autópálya Rt., generálkivitelezője a VEGYÉPSZER Rt. volt. Az 5 kilométer hosszú út beruházási költsége 3,62 milliárd forint volt. Az új szakaszon két hagyományos szintbeli csomópont, két vasútvonal feletti, háromnyílású közúti híd és a Bakonyér patak háromnyílású hídja épült meg. A csornai és a celli vasútvonal külön szintű keresztezése miatt a II. ütem építése jelentős földmunkával járt. A beépített töltésanyag mennyisége 280 ezer m³ földmunkával járt.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
AB-Kreuzung-grün.svg (0) Városlőd 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg E66
Zeichen 314-50 - Parkplatz, StVO 2013.svg (7) Farkasgyepű
Sinnbild Innerorts.svg (26) Tapolcafő Pápa
AB-Kreuzung-grün.svg (29) Pápa
Zeichen 314-50 - Parkplatz, StVO 2013.svg Zeichen 377 - Autobahnkiosk (600x600), StVO 1992.svg (29) Pápa
Sinnbild Innerorts.svg (45) Takácsi
Sinnbild Innerorts.svg (49) Gyarmat
Zeichen 376 - Autobahngasthaus (600x600), StVO 1992.svg (54) Tét
Zeichen 376 - Autobahngasthaus (600x600), StVO 1992.svg (57) Győrszemere
AS-rondo-icon.svg (75) Győr
AB-Kreuzung-grün.svg (76) Győr 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg

Tervek az út korszerűsítésére[szerkesztés]

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elindíthatja a 83-as főút felújítását" - hangzott el Molnár Csaba közlekedési miniszter sajtótájékoztatóján.[1] A munkák szinte azonnal elkezdődnek: tavasszal kiírják a tervezésre vonatkozó közbeszerzési pályázatot, s ha minden a megadott ütem szerint zajlik, a gyakorlati kivitelezés 2011-ben elkezdődik. A rekonstrukció költségeit uniós és kormányzati pénzből állják. A már zajló munkálatok keretében megújulnak a járdák, a forgalmi sávok, a lépcsők, és zajvédő falat emelnek a híd egy része mellé. A Graboplast-gyárnál körforgalom épül. A 100 millió forintos projekt kivitelezése már megkezdődött. Ugyancsak körforgalom létesül az 1-es főúton, az Audi-gyárhoz vezető út csomópontjánál. A 270 millió forintos fejlesztés keretében átépítik a csatlakozó utakat, a járdákat és a kerékpárutakat. Mindkét beruházáshoz hozzájárulnak az érintett cégek, illetve az önkormányzat.

A Győrt Pápával összekötő 83-as főút felújítására nyolcmilliárd forintot költenek európai uniós és magyar állami forrásból.[2] Kiszélesítik az utat, növelik teherbíró képességét, ívkorrekciókat hajtanak végre, megépítik Tét városát elkerülő szakaszt, valamint forgalomcsillapító szigeteket létesítenek több helyen. A fejlesztésre azért is szükség van, hogy megfelelő színvonalú összeköttetés legyen a kiemelt NATO-bázissá váló pápai repülőtér és az M1-es autópálya között. A projekt tervezése 2009 tavasszal indul, a kivitelezést a tervek szerint 2011-ben kezdik, és 2013-ig fejezik be. A pápai reptér NATO-bázissá válása miatt vált nagyon sürgetővé a 83-as főút Győr, és az autópálya felé vezető szakaszán a felújítás. A beruházás döntéselőkésítő tanulmányát készítők eddigi munkájuk eredményeiről Gyirmóton tartottak tájékoztatót az érintett települések vezetőinek. Elmondták, hogy a jelenlegi nyomvonal megerősítésénél, kiszélesítésénél 30 százalékkal többe kerül úgy a fejlesztés, ha annak az elkerülőszakaszok is részei. Annál még 15 százalékkal többe, ha egy teljesen új, egy külön főutat építenének Pápa és Győr között.

A 83-as, Pápa ás Győr közötti szakaszának meglévő állapotát, forgalmát vizsgálva a tervezők tulajdonképpen ugyanolyan megállapításokra jutottak, mint amiket azoknak a településeknek a polgármesterei eddig is hangsúlyoztak, amelyeken áthalad a főút. A forgalombiztonság, a balesetek száma az elkerülők megvalósítását indokolja és a jelenlegi vonalvezetés, keresztmetszet, magassági különbségek miatt is célszerű lenne, ha a főút nem vezetne át a falvakon és Téten. Akkor növelni lehetne az előzésre alkalmas útszakaszok hosszát is. Viszont az anyagiak határt szabhatnak a legoptimálisabbnak tartott megoldásnak. Emellett az új részek, azaz az elkerülők építése csak jóval hosszabb idő alatt valósulhatna meg, az elhúzódó engedélyeztetés, a szükséges környezeti hatástanulmányok elkészítése, a területek megvásárlása miatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2009. március 6-án
  2. Kisalföld.hu

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]