Ugrás a tartalomhoz

52-es főút (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
52-es főút
ÚttípusMásodrendű főút
Hossza
elkészült64 km
épül0 km
tervezett0 km
OrszágMagyarország
Tartományok
MérnökségekMagyar Közút Kht.
Az út elejeKecskemét
Az út végeDunaföldvár
Időzónaközép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 52-es főút témájú médiaállományokat.

Az 52-es számú főút Kecskeméttől Dunaföldvárig tartó magyar másodrendű főút. Kelet-nyugati irányban szeli át a Duna–Tisza köze Kiskunság tájegységét, majd utolsó szakaszán áthalad a Duna felett is; ottani hídja, a dunaföldvári Beszédes József híd fontos létesítménye az Alföld és a Dunántúl összekapcsolásának.

Nyomvonala

[szerkesztés]

A mintegy 64 kilométeres hosszúságú főút az 5-ös főútból ágazik ki, nyugati irányban, és szinte végig meg is tartja ezt az irányát. Kecskemét határában keresztezi az M5-ös autópályát, Soltot elérve kiágazik belőle az 53-as főút Kiskunhalas-Tompa felé, majd néhány kilométerrel arrébb, még ugyanezen város központjában keresztezi az 51-es főutat is. Dunaföldvár déli szélén, a 6-os főútba becsatlakozva ér véget.

Vonalvezetése keletről nyugati irányban haladva érinti Kecskemét, Ballószög, Kerekegyháza, Fülöpháza, Izsák, Fülöpszállás, Solt és Dunaföldvár közigazgatási területeit is, de belterületi, lakott részek között csak a két végponti városban és Solton vezet keresztül. Ez Magyarország leghosszabb egyenes útszakasszal rendelkező közútja.

Története

[szerkesztés]

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete már a Kecskemét-Solt-Dunaföldvár közti útvonalat nyilvánította másodrendű főúttá, a maival egyező útszámozással, ám a mai nyomvonalnak kevesebb, mint a fele (a ~63 kilométerből körülbelül 28 kilométernyi szakasz) azonos az akkorival. Lényeges különbség volt például, hogy a régi út még áthaladt Ágasegyháza és Izsák, majd Fülöpszállás lakott területén, valamint Soltnál is kicsit más volt a vonalvezetése, illetve Dunaföldváron is a városközpontba érkezett, nem pedig elkerülte azt.[1]

A második világháború után, az első és második bécsi döntések utáni időszakban kiépülhetett a mai nyomvonala, mert egy 1950-es térkép is az 1934-esnél jóval egyenesebb nyomvonalát tünteti fel (a térkép azt is egyértelművé teszi, hogy a főút Izsákot akkor már elkerülte).[2]

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

[szerkesztés]
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Útkereszteződés illetve útelágazás 0,0 Kecskemét
Útkereszteződés illetve útelágazás 1,9 Hetényegyháza 5218
Körforgalom 3,7 Helvécia 53 101
4,8 Budapest
Útkereszteződés illetve útelágazás 9,1 Ágasegyháza 5301
Útkereszteződés illetve útelágazás 10,5 Kerekegyháza 5214
Útkereszteződés illetve útelágazás 17,4 Fülöpháza 5215
Útkereszteződés illetve útelágazás 30,8 Izsák 5203
Útkereszteződés illetve útelágazás 35 Szabadszállás 5217
35 Budapest–Kelebia-vasútvonal
Útkereszteződés illetve útelágazás 35,1 Soltszentimre 5217
Útkereszteződés illetve útelágazás 37,2 Fülöpszállás 5304

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]